„Agyi érkatasztrófa következményei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{fő|Agyi érkatasztrófa}}
Az '''agyi érkatasztrófa következményei''' igen változatosak az érintett területek kiterjedésétől és helyzetétől függően.<ref name="Stanford2005">{{cite web | author=Stanford Hospital & Clinics | title=Cardiovascular Diseases: Effects of Stroke | url=http://www.stanfordhospital.com/healthLib/atoz/cardiac/effects.html | accessdate=2005}}</ref> A funkciózavarok azon agyterületek működéseit érintik, amelyeket a kórfolyamat károsított. Az érkatasztrófa fizikális következményei lehetnek: izomgyengeség, fonák érzések ’’(paresthesia)’’, felfekvéses fekélyek ’’(decubitus)’’, [[tüdőgyulladás]] ''(pneumonia)'', vizelettartási elégtelenség ''(incontinentia)'', a tanult mozgások kivitelezésére való képtelenség ''(apraxia)'', a mindennapi tevékenységek ellátására való képtelenség, étvágytalanság, beszédképtelenség ''(aphasia)'', látáskiesés és [[fájdalom]]. Ha az érkatasztrófa a központi idegrendszer túl nagy területét károsította vagy olyan kritikus fontosságú területen történt, mint az [[agytörzs]] komatózus állapot alakulhat ki, vagy a beteg halálához is vezethet. Az érkatasztrófa [[érzelem|érzelmi]] következményeit vagy az agy érzelmekért felelős központjainak közvetlen károsodásai, vagy az új, korlátozott képességekhez történő alkalmazkodás nehézségei okozhatják. Az érkatasztrófa utáni érzelmi zavarok megnyilvánulhatnak a következőkben: szorongás, pánikrohamok, az érzelmi megnyilvánulások elmaradása, mánia, apátia, és pszihózis. Az érkatasztrófát túlélt páciensek 30-50%-a szenved ’’stroke’’-utáni depresszióban, amelyet letargia, ingerlékenység, alvászavarok, csökkent önértékelés és visszahúzódottság jellemez.
<ref name="Senelick1994">{{cite book | author=Senelick Richard C., Rossi, Peter W., Dougherty, Karla | title=Living with Stroke: A Guide for Families | year=1994 | publisher=Contemporary Books, Chicago | isbn=0809226073 | oclc=40856888 42835161}}</ref> A klinikai depresszió csökkentheti a motiváltságot és ronthatja a teljesítményt, de kezelhető [[Gyógyszer|antidepresszánsokkal]]. Az érzelmi (emócionális) labilitás, az érkatasztrófa egy másik következménye, okozza azt, hogy a páciens emócionális állapota gyorsan vált az érzelmi túlfűtöttség és az elkeseredés között, és érzelmeit nem megfelelően fejezi ki, így pl. kitörő nevetéssel vagy zokogással reagál jelentéktelen hatásokra, vagy akár azok hiányában is. Míg ezek az érzelemkitörések általában megfelelnek a beteg aktuális érzelmi beállítottságának, súlyosabb esetben a beteg érzelmi labilitása teljesen indokolatlan, kóros nevetésben vagy sírásban nyilvánul meg.<ref name="Coffey2000">{{cite book | author=Coffey C. Edward, Cummings Jeffrey L, Starkstein Sergio, Robinson Robert | title=Stroke - the American Psychiatric Press Textbook of Geriatric Neuropsychiatry | year=2000 | edition=Second | pages=601–617 | location=Washington DC | publisher=American Psychiatric Press}}</ref>
Más betegek érzelmeikkel ellentétes reakciókat produkálnak, például sírnak boldogságukban. <ref name="Villarosa1993">{{cite book | author=Villarosa, Linda, Ed., Singleton, LaFayette, MD, Johnson, Kirk A. | title=Black Health Library Guide to Stroke | year=1993 | publisher=Henry Holt and Company, New York}}</ref>
| |||