„Kubik Béla” változatai közötti eltérés

Egyetemi tanulmányait a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemen]] végezte, ahol mérnöki diplomát szerzett, majd önkéntes éveit letöltvén tartalékos huszárhadnagyi rangban szerelt le, majd bekapcsolódott a [[Borsod vármegye]]i közéletbe, ahol csakhamar a megyei törvényhatósági bizottság tagja lett. Eközben aktív sportolója volt és maradt a [[Magyar AC|Magyar Atlétikai KlubKlubnak]]nak is.

Az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1896|1896-os választásokválasztásokon]]on jutott be először a parlamentbe az [[Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt]] (avagy Kossuth-párt) színeiben. Az Országgyűlésben hamar a [[Függetlenségi és 48-asNegyvennyolcas Párt]] egyik legagilisabblegagilisebb és legtemperamentumosabb tagja lett. Az [[1901-esMagyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1901|1901-es]], [[1905-ösMagyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1905|1905-ös]] és az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1906|1906-os választásokválasztásokon]]on is sikerült bejutnia, mindannyiszor a [[mezőcsát]]i választási kerületből.

Kubik Béla a [[második Wekerle-kormány]] megalakulását követően, [[1906]] és [[1910]] között volt [[Borsod vármegye]] főispánja. Beiktatásakor mondott beszédében politikai jellegű nézeteit fejtette ki. Először az előző kormány erőszakos intézkedéseiről szólt, amikor a megye megtagadta a kormányrendeletek végrehajtását és visszautasította a kinevezett főispánt, [[Brezovay András]]t, ugyanakkor beszélt arról is, hogy a fennálló rendet meg kell tartani. Elmondta, hogy közel két évtizede áll a megye szolgálatában, s ennyi idő alatt ''„több-kevesebb szerencsével igyekeztünk hagyományainkat, újításainkat vármegyénk érdekében érvényesíteni”''.

Beiktatásakor Miskolc elválása még nem tűnt aktuálisnak, noha az ez irányú törekvések már korábban elkezdődtek. Wekerle Sándor miniszterelnök és [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|Andrássy Gyula]] belügyminiszter (ezért mindketten [[Miskolc díszpolgárainak listája|Miskolc díszpolgárai]] lettek) megértette a város, [[Szentpáli István]] törekvéseit, de Kubik is sokat segített benne. A Miskolc önállóvá válásáról szóló törvényjavaslatot 1907. november 26-án szavazta meg a képviselőház (1907. évi LI. törvénycikk „Miskolci rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról”), és ezt követően megkezdődtek a szétválással kapcsolatos tárgyalások. [[Tarnay Gyula]] alispán és Szentpáli István polgármester között, a bizottságokban is gyakran igen feszült hangulat alakult ki. Ezeket a villongásokat Kubik Béla korrekten és semlegesen kezelte, és [[1908]]. [[december 11.|december 11]]-én megbízták Miskolc főispáni teendőivel is. A város közgyűlésének alakuló ülése [[1908]]. [[december 14.|december 14]]-én volt, amelyen a megye tisztikara is részt vett, és a levezető elnök Kubik főispán volt.

Kubik Béla politikai nézeteit tekintve egyre inkább ellenzékivé vált, minden kormány és kormánypárt ellenzékévé (miközben saját pártja a [[szövetkezett ellenzék]] tagjaként épp kormánypárt volt). Azt tartották róla, hogy a megyegyűlésben ő volt az „utolsó kuruc”. 1910 márciusában lemondott főispáni posztjáról, hogy országgyűlési képviselőként megmérethesse magát, de a [[1910-esMagyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1910|választásokon]] Görgey Lászlóval szemben alulmaradt. Ezután visszavonult a közélettől és a [[Mezőkövesd]] melletti [[Csincse|Csincsepusztán]] élt. 1914 májusában váratlanul, [[szívinfarktus]] következtében hunyt el.