„A hidrogén izotópjai” változatai közötti eltérés

A '''[[hidrogén]]nek''' '''(H)''' ([[atomtömeg]]e: 1,00794(7) [[atomi tömegegység|u]]) a természetben három '''[[izotóp]]ja''' fordul elő, melyeket a következőképpen jelöljük: ¹H, ²²H és ³³H. Mesterségesen további, rendkívül bomlékony magokat is előállítottak (a ⁴H-től a ⁷H-ig), de ezek a természetben nem találhatók meg.<ref name="Gurov">Gurov YB, Aleshkin DV, Berh MN, Lapushkin SV, Morokhov PV, Pechkurov VA, Poroshin NO, Sandukovsky VG, Tel'kushev MV, Chernyshev BA, Tschurenkova TD. (2004). Spectroscopy of superheavy hydrogen isotopes in stopped-pion absorption by nuclei. ''Physics of Atomic Nuclei'' 68(3):491–497.</ref><ref name="Korsheninnikov">Korsheninnikov AA. et al. (2003). Experimental Evidence for the Existence of 7H and for a Specific Structure of 8He. ''Phys Rev Lett'' 90, 082501.</ref>

A hidrogén az egyetlen elem, melynek különböző izotópjaira még ma is gyakran külön nevet használunk. (A radioaktivitás vizsgálatának kezdeti időszakában számos nehéz radioizotópnak adtak nevet, de ezek ma már nemigen használatosak.) A deutériumot és a tríciumot (a ²²H és ³³H helyett) a D és T vegyjelekkel is szokták jelölni, bár a [[IUPAC]] ennek használatát nem javasolja.

A '''²²H''' vagy ''[[deutérium]]'' a hidrogén másik stabil izotópja, atommagja egy protont és egy [[neutron]]t tartalmaz. A deutérium a Földön előforduló hidrogénminták 0,0026–0,0184%-át alkotja (mól- vagy atomtörtben kifejezve): az alacsonyabb érték a gázállapotú hidrogén-előfordulásokra jellemző, a nagyobb dúsulások (0,015% vagy 150 ppm) az óceáni víznél tipikusak. A deutérium nem radioaktív, és nem jelent súlyos mérgezési veszélyt. A (normál hidrogén helyett) deutériumot tartalmazó molekulákban feldúsult vizet [[nehézvíz]]nek nevezzük. A deutériumot és vegyületeit nem radioaktív nyomjelzőként használják kémiai kísérletekben, valamint ¹H-NMR vizsgálatok oldószereiben. A nehézvizet nukleáris reaktorokban neutronlassítónak és hűtőközegként használják. A deutérium a szabályozott magfúzió egyik lehetséges fűtőanyaga.

A '''³³H''' vagy ''[[trícium]]'' magja egy protont és két neutront tartalmaz. Radioaktív, [[béta-bomlás|β^‒ bomlással]] 12,32 év felezési idővel hélium-3-má bomlik.<ref name="Miessler">Miessler GL, Tarr DA. (2004). ''Inorganic Chemistry'' 3rd ed. Pearson Prentice Hall: Upper Saddle River, NJ, USA</ref> A trícium kis mennyiségben megtalálható a természetben, a légköri gázok és a kozmikus sugárzás kölcsönhatásában keletkezik. A nukleáris fegyverkísérletek során is szóródott ki trícium. Felhasználják a termonukleáris fúziós fegyverekben, geokémiai izotópos nyomjelzőként <!--and specialized in [[self-powered lighting]] devices-->. A tríciumot régebben rutinszerűen alkalmazták kémiai és biológiai nyomjelzéses vizsgálatokban radioaktív nyomjelzőként (ezirányú felhasználása ma már kevésbé gyakori). A D-T [[magfúzió]] fő üzemanyaga a trícium és a [[deutérium]]. A nagy hőmérsékleten lejátszódó reakció során a magok ütköznek és összeolvadnak, a végtermék magok és a kiindulási állapot közötti tömegkülönbség pedig energia formájában felszabadul.

* A „Tank hydrogen” ²²H tartalma egészen 3,2·10^‒5 részig (móltört) lecsökkenhet.

{{commonscommonskat|Isotopes of hydrogen}}