„Betlehemi csillag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: id:Bintang natal |
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat|, {{commons| → {{commonskat| AWB |
||
2. sor:
[[Fájl:Magi tissot.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|<center>Háromkirályok</center>]]
A '''betlehemi csillag,''' ami a napkeleti bölcsek (görög: Magoi apo anatolon – keleti mágusok), [[háromkirályok]] [[
== Máté és Lukács evangéliuma Jézus születéséről ==
63. sor:
=== A Kepler-féle elmélet ===
[[Johannes Kepler]] (1571-1630) német matematikus, asztronómus és asztrológus elképzelése szerint a betlehemi csillag nem üstökös volt, hanem a [[Jupiter]] és [[Szaturnusz]] planéták [[
Keresztény és más források is előszeretettel hivatkoznak a Johannes Kepler-féle elképzelésre:
82. sor:
Leírása szerint a szabad szemmel látható Uránusz planétát már [[William Herschel]] által 1781. március 13-án történt felfedezési dátuma előtt is ismerték, de a misztériumszövetségek ezt eltitkolták, így a beavatatlanok nem jöhettek az idők során rá a vallások misztériumainak kozmikus vonatkozásaira. John Flamsteed már [[1690]]-ben "34 Tauri" néven csillagként katalogizálta az Uránuszt.
Az említett öt égitestnek 72-féle konstellációvariációja van újhold és telihold figyelembevétele mellett, melyek a kabbalában emlegetett "Isten 72 szellemének" (Shem ha Mephorash) a kozmikus forrásai. Klaus Matefi állítja, hogy Jézus keresztrefeszítésekor (3785. Nisan 14/15.- Pészah ünnepe; i. sz. 25. április 1.) szintén ez az öt, szabad szemmel látható égitest alkotott egy "T" keresztet (a JÓ meghalt a kereszten), amire a keresztény misztérium is utal. Ekkor Jézus 33 éves volt. Ezen meggyőződését Klaus Matefi folyamatosan hangoztatja különböző internetes fórumokon.
=== Molnar elmélete ===
108. sor:
Az "en té anatolé" rendszerint egy vándorcsillag (bolygó) felkeltét jelzi egy meghatározott csillagképben, amikor a naplementével egy időben vagy közvetlen utána láthatóvá válik. Ezeket a csillagászati kifejezéseket a babiloniaktól vették át a héberek és a görögök.
Az idők folyamán még sok hipotézis látott napvilágot a Názáreti Jézus születésével és a betlehemi csillag mibenlétével kapcsolatosan. Azok a feltevések, melyek i. e. 4 utánra (Heródes király halála) teszik a születés időpontját, azok eleve tévesek. Feltehetően olyan titokról van szó, amit tudományos módszerekkel nem lehet megfejteni, hisz ha meg lehetne, akkor már ismernénk a megoldást. Egy megjövendölt Messiás születését jelző bármilyen jellegű csillag az akkori divatban lévő asztrológiával kell valószínűleg kapcsolatban legyen, hisz ez a kitétel egyértelműen arra utal.
121. sor:
== Külső hivatkozások ==
{{
{{
{{Portál|vallás||csillagászat}}
|