„Vatta (anyag)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''vatta''' vékony szálak összefüggő tömegéből álló, egészségügyi, háztartási vagy ipari célokra használt puha, általában fehér anyag. Anyagánál…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Cotton swabs (or cotton buds) -in round container.jpg|thumb|right|230|Fültisztító vatta]]
 
A '''vatta''' vékony szálak összefüggő tömegéből álló, egészségügyi, háztartási vagy ipari célokra használt puha, általában fehér anyag. Anyagánál és szerkezeti felépítésénél fogva (a szálak között kapillárisok halmaza alakul ki) rendkívül nedvszívó.
 
A magyar szó az azonos értelmű német ''Watte'' szóból ered.
 
==Történeti háttér==
==Fogalom meghatározás==
 
[[Joseph Sampson Gamgee]] angol orvos volt az, aki az 1880-es években először használta a két gézlap közé foglalt pamutszál-rétegeket a birminghami kórházban sebkötözésre, kihasználva annak nagy nedv- (vér-) felszívó képességét.<ref>{{cite web|title=Cotton Wool|url=http://www.tumblr.com/tagged/cotton-wool?before=1302992237|accessdate=2011-11-01}}</ref><ref>{{cite web|title=Gamgee Tissue|url=http://www.medilexicon.com/medicaldictionary.php?t=92227|accessdate=2011-11-01}}</ref> „Találmányát” saját magáról ''Gamgee Tissue''-nak (Gamgee-kendőnek) nevezte el. Ezt a kifejezést az angol szakirodalom ma is használja.
 
==A vatta előállítása==
 
===A vatta anyaga===
 
Az értelmező szótárak gyakran úgy írják le, hogy a vatta pamutszálakból áll<ref>{{cite web|title=Pallas Nagylexikona. vatta|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/105/pc010524.html|accessdate=2011-11-01}}</ref><ref>{{citLib|tit=Magyar értelmező kéziszótár|subtit= vatta|edi=3. kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai Kiadó|ann=1978|isbn=963 05 1588 1}}</ref>, azonban ez nem helytálló. Ma már ugyanis az esetek jelentős részében pamut helyett viszkózszálakat, vagy ezek pamuttal való keverékeit használják vattagyártásra. Egyes régebbi leírásokban<ref name=autogenerated3>{{citLib|tit=Új magyar lexikon 6. kötet|subtit=vatta|loc=Budapest|red=Akadémiai Kiadó|ann=1962}}</ref><ref>{{citLib|tit=Egészségügyi ABC|subtit=vatta|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1967}}</ref> az is szerepel, hogy vatta jutából is készül, azonban az újabb szakirodalom ezt már nem említi. <ref>{{citLib|tit=Magyar Nagylexikon 18. kötet|subtit=vatta|loc=Budapest|red=Magyar Nagylexikon Kiadó|ann=2004}}</ref><ref name=autogenerated1>{{cite web|title=Cotton Wool|url=http://www.wisegeek.com/what-is-cotton-wool.htm|accessdate=2011-11-01}}</ref>
11 ⟶ 19 sor:
Ipari célra más anyagokból is készül vatta.<ref name=autogenerated2>{{cite web|url=http://iparivatta.hu/|title=Ipari vatta|accessdate=2011-11-01}}</ref>
 
===A vatta előállítása===
==Történeti háttér==
 
[[Joseph Sampson Gamgee]] angol orvos volt az, aki az 1880-es években először használta a két gézlap közé foglalt pamutszál-rétegeket a birminghami kórházban sebkötözésre, kihasználva annak nagy nedv- (vér-) felszívó képességét.<ref>{{cite web|title=Cotton Wool|url=http://www.tumblr.com/tagged/cotton-wool?before=1302992237|accessdate=2011-11-01}}</ref><ref>{{cite web|title=Gamgee Tissue|url=http://www.medilexicon.com/medicaldictionary.php?t=92227|accessdate=2011-11-01}}</ref> „Találmányát” saját magáról ''Gamgee Tissue''-nak (Gamgee-kendőnek) nevezte el.
 
==A vatta előállítása==
 
A vatta tisztított, fehérített [[pamut]]- vagy [[viszkóz]]szálakból készül, amelyekből – a [[fonás|fonalgyártás]]nál is használt [[kártológép]]en – fátyolréteget alkotnak.<ref name=autogenerated1></ref> Több ilyen egymásra fektetett fátyolréteg alkotja a vattát, amelyet csak a szálak közötti súrlódás tart össze. A lapszerű forma helyett – pl. vattalabdák, tamponok vagy a fültisztító pálcák számára – hengeres kábelt készítenek a fátyolból, amelyet ebben a formában dolgoznak fel tovább.<ref>{{cite web|title=Vattafajták és vattagyártás|url=http://higitex.mindenkilapja.hu/gallery/19846691/renderimages/23762812/vattagyartas-gepei#/html/18565079/render/fooldal-bemutatkozas|accessdate=2011-11-01}}</ref>