„Kozmikus sugárzás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: kk:Ғарыштық сәулелер |
|||
10. sor:
A kozmikus sugárzásról eredetileg azt tartották, hogy a föld [[radioaktív]] izotópjaiból származik. Ezt az elképzelést [[Victor Hess]] cáfolta [[1911]]-ben, melyért [[1936]]-ban [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. [[Légballon]]okról [[elektroszkóp]]pal mérte különböző tengerszint feletti magasságokban a sugárzást. Mivel felfelé egyre nagyobb intenzitást tapasztalt, ez a kozmikus eredet mellett szólt. Az [[1912]]-es [[napfogyatkozás]] alkalmával végzett ballonos méréseivel azt is kimutatta, hogy nem a Nap a sugárzás elsődleges forrása.
[[1938]]-ban [[Pierre Auger]] megfigyelt közel egyidejű kozmikus sugárzás eseményeket, melyek eltérő irányból jöttek. Arra
A nagyenergiájú kozmikus sugárzás mérését kiterjedt részecskezáporok mintavételezésével először [[1954]]-ben a [[Harvard College Observatory]]-ban kezdék el. Munkájukból és az ezt követő kísérletekből kiderült, hogy a kozmikus sugárzás energiája elérheti a 10<sup>20</sup> elektronvoltot is. Ez egy 200 km/h sebességű teniszlabda energiájának felel meg.
== A kozmikus sugárzás összetétele ==
* elsőrendű vagy primer komponensek azok a részecskék, amik a világűrből érkeznek a Földre. Ezek nagyrészt (90%) protonok, de vannak [[hélium]] atommagok is (9%). A maradék nagyenergiájú elektronokból és más [[atommag]]okból áll. Az elsőrendű kozmikus sugárzásnak csak kis hányada ér le a tenger szintjére, mert kölcsönhatásba lép az [[atmoszféra|atmoszférát]] alkotó atomokkal és molekulákkal.
| |||