„Kelety Gusztáv” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó 3változtatást (szerkesztette MKEpress); előző változat: 9285589 (Auguste) |
||
1. sor:
[[Kép:Keleti Gusztáv.jpg|bélyegkép|240px| [[Pollák Zsigmond]] metszete (1869)]]
'''Kelety Gusztáv''', eredeti neve: '''''Klette Gusztáv''''' ([[Pozsony]], [[1834]]. [[december 13.]] – [[Budapest]], [[1902]]. [[szeptember 2.]]): festő, grafikus és műkritikus, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja,
Tájképfestő, a nemzeti érzésű [[romantikus]] tájképfestészet képviselője, a [[kiegyezés]] korának művészpolitikusa, a hazai [[iparművészet]] fellendítésének egyik kezdeményezője.
19. sor:
[[1871]]-ben báró [[Eötvös József]], aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében [[Eötvös József]] ezt írta neki: „''Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni''”). Kelety Gusztávot elküldte tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban és [[Németország]]ban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „''A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban''” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, melyet Kelety közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy [[Magyarország]]on egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására.
Kelety javaslatát mind báró [[Eötvös József]], mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Kelety Gusztáv igazgatóságával a [[
[[1874]]-ben a [[Képzőművészeti Társaság]] igazgatója. ([[1894]]-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja lett.
26. sor:
Ő figyelt fel elsőként [[Nagy István (festő)|Nagy István]] tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte [[Csontváry Kosztka Tivadar]] is. [[Munkácsy Mihály]]ról és [[Szinyei Merse Pál]]ról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.
Kelety Gusztáv [[tüdőbaj]]ban betegedett meg, hosszú betegeskedés után (ez alatt az idő alatt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt) halt meg.
== Főbb művei ==
|