„Lévay József Református Gimnázium” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
folytattam az iskolatörténet megírását. kész a 19.század végéig. |
Történet az államosításig.... |
||
17. sor:
1720-tól elkezdődött a város sokszor erőszakos rekatolizációja. Ez a városi Magistratusban is érvényesült, ezért a század második felétől a Magistratus lemondott a református iskoláról, ezért annak fenntartását és vezetését innentől az egyháztanács látta el.
A II. József türelmi rendelete 1781-ben engedélyezte a protestánsoknak a szabad válásgyakorlatot és alsó- valamint középiskolák működtetését. Ekkor jött létre az iskola igazgatótanácsa, mely ekkor 16 főből állt. Az
=== XIX. században ===
40. sor:
Ezek után az állam - báró Eötvös Loránd kultuszminiszter javaslatára - jelentős összeggel segítette az új - mai - iskolaépület építését, mely 1898-ra lett kész.
=== XX. században - az államosításig ===
Az iskola az [[első világháború]]ban kiszorult sajt épületéből, de alkalmi épületekben tovább folytatta oktatási tevékenységét.
Az 1918-19-es forradalmak elkerülték az iskolát. A polgári forradalom idején ugyan alakult egy diáktanács, ami a latin nyelv eltörlését követelte és a diák közti szociális juttatások elosztását irányította, de a tanácsköztársaság idejére ez is feloszlott.
1935-ben vette fel az iskola korábbi tanárának, a neves költőnek, [[Lévay József]]nek a nevét.
A [[második világháború]]ban - miként az elsőben - az iskola megint kiszorult saját épületéből, először a magyar hadsereg, később a szovjet [[vöröshadsereg]] számára foglalták le. Ekkor sok kár érte az épületet és az iskola felszerelését is: a könyvtár, a szertárak, a padok és berendezések nagy része tönkrement. A helyreállítás a háború utáni új pénzben több mint 100 000 Ft-ot tett ki.
1946. őszén beindított nyolc osztályos általános iskolai képzéssel elkezdődött a Lévay sorvasztása, de az alsó négy osztály még két évvel később is, mint Lévay József Református Gimnázium ünnepelhette az 1848/49- forradalom és szabadságharc centenáriumát.
1948. július 15.-én a XXXIII. törvény kimondta az egyházi iskolák államosítását. Az államosított intézmény még két évig viselte Lévay József nevét, Mikszáth Kálmán nevét kellett felvennie.
1953 nyarán a helyi hatóságok összevonták az akkor már Mikszáth Gimnáziumot az akkor már Földes Ferenc nevét viselő volt Fráter György Királyi Katolikus Gimnáziummal. Az így megalakult [[Földes Ferenc Gimnázium]] részére át kellett adni az iskola teljes felszerelését, beleértve a muzeális értékű könyvtárat. A könyvtár muzeális része később a Miskolc Városi Könyvtárhoz került, ahol ma a Lévay Muzeális Könyvtárat alkotja.
=== Az újraindulástól napjainkig ===
| |||