„Optikai lencse” változatai közötti eltérés

 

'''Optikai lencsének''' nevezünk minden áttetsző anyagból (általában [[üveg]], vagy [[műanyag]]) készülő, két [[gömb]]-, vagy egy gömb- és egy [[sík]][[felület]]tel határolt, a fénysugarakat irányítottan befolyásoló lemezt. A lencsék alapvetően lehetnek domború, illetve homorúak. A domború lencsék azok, amelyek középen vastagabbak, mint a szélüknél; ezeket, amennyiben a lencse anyaga optikailag sűrűbb, mint a környezeté, gyűjtőlencsének is nevezzük. A homorú lencsék (szórólencsék) ezzel ellentétben a szélükön vastagabbak.<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br />

== Nevezetes sugármenetek ==

 

Mind '''gyűjtő''' mind '''szórólencsék''' képet alkotnak a tárgyakról.<br />

Gyűjtőlencse esetében az optikában hat jellegzetes sugármenet különböztethető meg.<br />

A gyűjtőlencsére érvényes esetek tárgyalása a mellékelt képen láthatóak.

A lencse gyújtótávolságát, anyagának törésmutatója ('''n'''), középvastagsága ('''d'''), valamint az ''(R₁; R₂)'' görbületi sugarak értékei határozzák meg.<br />

Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen lévő pontból indultak volna ki.<br /> Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányában meghosszabbítjuk.<br /> A fénysugár megfordíthatósága miatt igaz, hogy azok a fénysugarak, amelyek a lencse fókuszpontján át esnek a lencsére, az azon való áthaladás után az optikai tengellyel párhuzamosan haladnak tovább.<br /> Azok a fénysugarak, amelyek a lencse középpontján haladnak át, irányváltoztatás nélkül folytatják az útjukat.<br />

Szórólencse esetében a görbületi sugarakra negatív értékkel kell venni.

{|

|}

{{-}}