„Bródy Ernő (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
40. sor:
Miskolcon született [[zsidó vallás]]ú családba. Négy testvére volt. Édesapja kereskedő volt, akinek a kedvéért kereskedelmi iskolában kezdett tanulni, azonban az érettségi után úgy döntött, inkább ügyvédnek tanul és apai nagybátyja, az író [[Bródy Sándor]] közbenjárására felvételt nyert a [[Budapesti Tudományegyetem]] jogi karára. Szintén nagybátyja segítségével még joghallgatóként a [[Magyar Hírlap]] országgyűlési tudósítója lett. A lap „képviselőjelöltek arcképcsarnoka” című rovata keretében több más politikus mellett interjút készített [[Vázsonyi Vilmos]]sal is, akit addig alig ismert, ám az interjút követően annál jobban megkedvelt s hamarosan szoros barátságot kötöttek. Bródy tanulmányait kiegészítendő európai körutat tett, ahonnét hazatérve előbb elvégezte a kötelező katonai szolgálatot, majd letette az ügyvédi vizsgáit és praktizálni kezdett.
Bűnügyi védőként szerzett magának hírnevet, legismertebb ügye a „Zeisig-brossúra” volt, amiben a ''Zeisig'' álnéven [[1905]]-ben Habsburg-ellenes brossúrát szerkesztő és kiadó [[Zigány Árpád]] írót védte sikerrel.<ref>[http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/z/z31189.htm Zigány Árpád] életrajza In: Szinnyei: Magyar írók élete és munkái</ref> Bródy
===Az első világháború alatt és után===
Az [[első világháború]] kitörésekor önkéntesen bevonult és végigharcolta azt a déli fronton. Érdemei elismeréséül ki is tüntették, népfölkelő századosként szerelt le. Az 1910 utáni első, [[1920-as választások]]on már [[Budapest XI. kerülete]] választotta parlamenti képviselőjévé. Eközben publicisztikai munkásságát sem szüneteltette. Az [[1922-es választások]]on nem indult, inkább a fővárosi [[törvényhatósági bizottság]]i munkájára koncentrált. Vázsonyi 1926-os halála után megválasztották a párt elnökévé, amit újjászerveztek és átkereszteltek [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt]]tá. Az [[1926-os választások]]on már ennek a jelöltjeként nyert mandátumot. Bródy vezetése alatt egyesültek a [[Rassay Károly]]-féle [[Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt]]tal 1928-ban [[Nemzeti Szabadelvű Párt]] néven. Ennek a jelölésében nyert [[1931]]-ben, [[1935]]-ben és miután átkeresztelték ''Polgári Szabadságpárttá'', [[1939]]-ben is mandátumot. A parlamentben gyakran szólalt fel a zsidóellenes intézkedések, törvények ellen, ami mellett leginkább szociális kérdésekkel foglalkozott.
| |||