„Visegrádi királytalálkozó” változatai közötti eltérés

A '''visegrádi királytalálkozó''' a [[Károly Róbert]] magyar király által összehívott, [[Luxemburgi János]] cseh király és [[Nagy Kázmér lengyel király]] részvételével [[1335]] október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt. Eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre.

 

== Előzmények ==

Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn útvonal főbb állomásai [[Esztergom]], [[Nagyszombat]] és [[Holics]] voltak. [[Buda]] és [[Brünn]] teljes [[árumegállító jog]]ot kaptak. A lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja [[Kassa]] lett.

Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.

 

Magyarország és Csehország között a királytalálkozó körüli években valutaunió is létezett. [[1320]] táján Magyarországon mintegy harmincötféle hazai és külföldi pénzfajta és veretlen ezüst volt forgalomban. A sokféle pénz helyett a báni dénárok mintájára [[1323]]-ban megkezdték az állandó értékű ezüstdénár verését. Ez a reform azonban sikertelen volt, mivel a dénár névértéke sokkal nagyobb volt a tényleges ezüsttartalomnál, így inkább a cseh ezüstgarast használták helyette. Ezért [[1325]]-ben áttérve az aranyvaluta-rendszerre firenzei mintára aranyforintot kezdtek verni, de önmagában ez sem segített, mert ez sem tudta kiszorítani a cseh ezüstgarast. Végül Károly Róbert [[1327]]-ben [[Nagyszombat]]on megegyezett [[I. János cseh király|János cseh királlyal]], hogy mindkét országban vegyes, arany-ezüst valutarendszert fognak használni. Ennek értelmében [[1329]]-ben Magyarországon is megkezdődött az állandó értékű ezüstgaras verése, a korábbi ezüstdénárokat („apródénár” vagy „kisdénár”) pedig váltópénzként használták. Minden más pénz használatát megtiltották. Az aranyforint később ''körmöci arany'' néven Közép-Európa egyik legkedveltebb pénze lett. Az ezüstdénárok azonban továbbra is évi kényszerbeváltás alá estek ([[kamara haszna]]), ami zavarokat okozott a pénzforgalomban, ezért [[1336]]-ban megszüntették az ezüstdénár kényszerbeváltását. A pénzreform következő lépéseként így a váltópénz értékét is stabilizálták.