„Nádor utca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: ISBN formázása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
Az [[1790-es évek]]ben az ''Auf dem Neu-Bau'' ('Az [[Újépület|új épület]]hez') nevet viselte, az [[1800-as évek]]ben ''Tiger Gasse'' ('Tigris utca'), az [[1817]]-es utcajegyzékben ''Winde Gasse'' néven szerepelt. Ezt magyarra ''Szél utca''ként fordították, pedig a ''Winde'' a [[Hajóhíd]] felhúzásához használt [[csörlő]]re utalt. [[1847]]-ben az akkor elhunyt [[József nádor]] emlékére nevezték el Nádor utcának ''(Palatin Gasse).'' Az utca akkor még az akkori [[Tüköry-védgát]]ig (ma [[Szent István körút]]) terjedt, [[1911]]-ben rövidült meg a [[Falk Miksa utca|Falk Miksa utcával]]. [[1968]] és [[1990]] között ''[[Münnich Ferenc]] utca'' volt a neve. [[1989]]-ben [[Krassó György]], politikai [[happening]]akcióként értelmezhető gesztussal utcatábláit többször lecserélte ''Nádor utca'' feliratúakra.
1989 júliusában egyedülálló akció, vagy ahogy szervezői hívták, „kulturális rendezvénysorozat” tanúi lehettek az ott lakók és az arra járók. A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt aktivistái egymás után három a1kalommal festették, ragasztották át az V. kerületi Münnich Ferenc utca névtábláit és állították vissza százhúsz éven át viselt nevét. Ez az esemény kínál alka1mat arra, hogy néhány villanásban fölsorakoztassuk múltjának fontosabb mozzanatait.
A Nádor utca kétszáz éves írott múlttal dicsekedhet. A XVIII. század végén az Újépületről, mely a mai Szabadság tér helyén állt, és hol laktanya, hol börtön volt, Auf der Neu Baunak, az Újépülethez vezető útnak hívták. A XIX század elején már Windgasse vagy Szél utca. Ez az elnevezés azonban az utcanévadásoknál nem ritka leitarjakabok egyike. Nem a szél jelentésű Wind szóból származott - ami annyit jelentett volna, hogy az utca a Duna közelsége miatt szeles -, hanem a mai Parlament környékén lévő Auswindeplatzból. Kicsigázótérnek hívták ugyanis azt a helyet, ahol téli kikötés alkalmával a hajókat, valamint a hajóhíd csónakjait partra húzták. Minthogy az utca ide, ehhez a csigaszerű szerkezethez futott ki, a Csigázó piacz utcája nevet kapta.
Kossuth utoljára...
1847-ban keresztelték át újra - a lipótvárosi lakosság kérésére - az elhunyt József nádorról, Pest város és a magyarság nagy pártfogójáról Nádor utcára. Az utca az l838-as nagy árvíz után épült ki. A reformkor Pestjének arculatát kialakító Hild József építette az 5. szám alatti volt Tigris szállót is. A névadó vadállat domborműve ma is látható a kapu felett.
Nemcsak remek hotel volt százharminc szobával - „tündérpalota”, ahogy emlegették -‚ de arról is híres, hogy benne működött 1848-ban a Bajza által szerkesztett Kossuth Hírlapja redakciója és kiadóhivatala is. Maga Kossuth a szomszéd házban, a Nádor utca 7-ben bérelt két szobát, az egyikben később a minisztertanács üléseit tartották. 1849-ben a felszabadított fővárosba visszatérő kormányzót népünnepély kísérte a 12. számú házba, mely édesanyjának lakása, és neki utolsó lakhelye volt a száműzetés előtt.
Az önkényuralom előtti kor műemléke a 9. szám alatti Festetich-palota is, az a sarokház, melyet Pollack Mihály tervezett. Ebben az időben az utca még egészen a jelenlegi Nagykörút helyén lévő Tüköri védgátig tartott, és magába foglalta a mai Néphadsereg utcát.
1860-ban, tízéves tespedés után feltámadt a beépítési kedv, tervek készültek a Nádor utca üres vagy bontásos telkeire is. Tíz évvel később a tanács megkezdte néhány fontosabb utca aszfaltozását, és a környéken fekvő cégek - főleg malmok és sörgyárak - beadványban kérték a magisztrátust, hogy ígéretéhez híven a Nádor utcát is kerítse sorra, mert a por és sár akadályozta az áruszállítást. A petíció eredményeképpen a város negyedik aszfaltburkolatú utcája lett a Nádor utca. Ekkortájt lakott a 20-as számú házban Liszt, akire mikor a szomszédos Continental szálló vendéglőjéből kilépett, egy orosz hölgy tanítványa féltékenységből fegyvert fogott. A pisztolyt szerencsére időben kicsavarták a rajongó kezéből...
Két asszonyt legázoltak
A már említett Tigris szálló adott helyet a hetvenes-nyolcvanas években a Pesti Hírlap szerkesztőségének. Ennek szobáiban töltött húsz évét tartotta működése virágkorának Mikszáth Kálmán, aki itt írta tudósításait a Tisztelt Házból. A Tigrisben volt Tisza Kálmán ellenzéki pártjának tanyája is, ezért nevezték őket „tigriseknek”.
A századvég elképesztő lakásnyomora utolérte a Nádor utcai palotákat is. Egy azóta lobontott házban, a 36. helyén a padlás is gyermekekkel volt zsúfolva, és egy helyiségben huszonnégy szegényember aludt. 1917-ben, az első világháború vége felé, különös széncsata színterévé vált a Nádor utca. Májusi éjjeleken százával aludtak asszonyok a kapualjakban, hogy reggel elérjék a szénrendelés kezdetét a Guttman testvérek boltjában.
A Continental szálló kávéházában alapították 1908-ban a Nyugat című folyóiratot Ignotusék, amivel új korszakot nyitottak irodalmunkban. Ezzel azonban korántsem értünk az irodalmi emlékhelyek végére. A 34-es szám alatt működött a Budapesti Napló szerkesztősége, ahová Ady vitte kéziratait, ugyanitt lakott a kezdő Móricz Zsigmond is, a -7-ben pedig néhány évig Radnóti Miklós.
Az utca pártja
1947-ben az új rend feloszlatta a Lipótvárosi Kaszinót, melynek épülete a Zrínyi utca sarkán álló mai Belügyminisztérium Klub volt. A kaszinó tagjai főként a pénzvilág mágnásai közül kerültek ki. Az 1800 közül 1125 tag a nyilas és náci terror jelöletlen áldozata lett. Kapott viszont emléktáblát Münnich Ferenc, az 1956-os forradalom megtorlásának irányítója, akiről 1968-ban az utcát ismét átnevezték.
Következik a krónikában 1989, amikor újra históriai esemény helyszínévé vált a Nádor utca. A 19-es számú, Hild József tervezte műemlék ház második emeletén, a 4-es számú lakásban 1989. június 27-én megalakult a Magyar Október Párt. Az első párt, amely az utca kétszáz éves történelmében azt állítja magáról - akár a szó szoros értelmében is -‚ hogy az utca (s ennek az utcának a) pártja
Ez év júliusában egyedülálló akció, vagy ahogy szervezői hívták, „kulturális rendezvénysorozat” tanúi lehettek az ott lakók és az arra járók. A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt aktivistái egymás után három a1kalommal festették, ragasztották át az V. kerületi Münnich Ferenc utca névtábláit és állították vissza százhúsz éven át viselt nevét. Ez az esemény kínál alka1mat arra, hogy néhány villanásban fölsorakoztassuk múltjának fontosabb mozzanatait.
A Nádor utca kétszáz éves írott múlttal dicsekedhet. A XVIII. század végén az Újépületről, mely a mai Szabadság tér helyén állt, és hol laktanya, hol börtön volt, Auf der Neu Baunak, az Újépülethez vezető útnak hívták. A XIX század elején már Windgasse vagy Szél utca. Ez az elnevezés azonban az utcanévadásoknál nem ritka leitarjakabok egyike. Nem a szél jelentésű Wind szóból származott - ami annyit jelentett volna, hogy az utca a Duna közelsége miatt szeles -, hanem a mai Parlament környékén lévő Auswindeplatzból. Kicsigázótérnek hívták ugyanis azt a helyet, ahol téli kikötés alkalmával a hajókat, valamint a hajóhíd csónakjait partra húzták. Minthogy az utca ide, ehhez a csigaszerű szerkezethez futott ki, a Csigázó piacz utcája nevet kapta.
Kossuth utoljára...
1847-ban keresztelték át újra - a lipótvárosi lakosság kérésére - az elhunyt József nádorról, Pest város és a magyarság nagy pártfogójáról Nádor utcára. Az utca az l838-as nagy árvíz után épült ki. A reformkor Pestjének arculatát kialakító Hild József építette az 5. szám alatti volt Tigris szállót is. A névadó vadállat domborműve ma is látható a kapu felett.
Nemcsak remek hotel volt százharminc szobával - „tündérpalota”, ahogy emlegették -‚ de arról is híres, hogy benne működött 1848-ban a Bajza által szerkesztett Kossuth Hírlapja redakciója és kiadóhivatala is. Maga Kossuth a szomszéd házban, a Nádor utca 7-ben bérelt két szobát, az egyikben később a minisztertanács üléseit tartották. 1849-ben a felszabadított fővárosba visszatérő kormányzót népünnepély kísérte a 12. számú házba, mely édesanyjának lakása, és neki utolsó lakhelye volt a száműzetés előtt.
Az önkényuralom előtti kor műemléke a 9. szám alatti Festetich-palota is, az a sarokház, melyet Pollack Mihály tervezett. Ebben az időben az utca még egészen a jelenlegi Nagykörút helyén lévő Tüköri védgátig tartott, és magába foglalta a mai Néphadsereg utcát.
1860-ban, tízéves tespedés után feltámadt a beépítési kedv, tervek készültek a Nádor utca üres vagy bontásos telkeire is. Tíz évvel később a tanács megkezdte néhány fontosabb utca aszfaltozását, és a környéken fekvő cégek - főleg malmok és sörgyárak - beadványban kérték a magisztrátust, hogy ígéretéhez híven a Nádor utcát is kerítse sorra, mert a por és sár akadályozta az áruszállítást. A petíció eredményeképpen a város negyedik aszfaltburkolatú utcája lett a Nádor utca. Ekkortájt lakott a 20-as számú házban Liszt, akire mikor a szomszédos Continental szálló vendéglőjéből kilépett, egy orosz hölgy tanítványa féltékenységből fegyvert fogott. A pisztolyt szerencsére időben kicsavarták a rajongó kezéből...
Két asszonyt legázoltak
A már említett Tigris szálló adott helyet a hetvenes-nyolcvanas években a Pesti Hírlap szerkesztőségének. Ennek szobáiban töltött húsz évét tartotta működése virágkorának Mikszáth Kálmán, aki itt írta tudósításait a Tisztelt Házból. A Tigrisben volt Tisza Kálmán ellenzéki pártjának tanyája is, ezért nevezték őket „tigriseknek”.
A századvég elképesztő lakásnyomora utolérte a Nádor utcai palotákat is. Egy azóta lobontott házban, a 36. helyén a padlás is gyermekekkel volt zsúfolva, és egy helyiségben huszonnégy szegényember aludt. 1917-ben, az első világháború vége felé, különös széncsata színterévé vált a Nádor utca. Májusi éjjeleken százával aludtak asszonyok a kapualjakban, hogy reggel elérjék a szénrendelés kezdetét a Guttman testvérek boltjában.
A Continental szálló kávéházában alapították 1908-ban a Nyugat című folyóiratot Ignotusék, amivel új korszakot nyitottak irodalmunkban. Ezzel azonban korántsem értünk az irodalmi emlékhelyek végére. A 34-es szám alatt működött a Budapesti Napló szerkesztősége, ahová Ady vitte kéziratait, ugyanitt lakott a kezdő Móricz Zsigmond is, a -7-ben pedig néhány évig Radnóti Miklós.
Az utca pártja
1947-ben az új rend feloszlatta a Lipótvárosi Kaszinót, melynek épülete a Zrínyi utca sarkán álló mai Belügyminisztérium Klub volt. A kaszinó tagjai főként a pénzvilág mágnásai közül kerültek ki. Az 1800 közül 1125 tag a nyilas és náci terror jelöletlen áldozata lett. Kapott viszont emléktáblát Münnich Ferenc, az 1956-os forradalom megtorlásának irányítója, akiről 1968-ban az utcát ismét átnevezték.
Következik a krónikában 1989, amikor újra históriai esemény helyszínévé vált a Nádor utca. A 19-es számú, Hild József tervezte műemlék ház második emeletén, a 4-es számú lakásban 1989. június 27-én megalakult a Magyar Október Párt. Az első párt, amely az utca kétszáz éves történelmében azt állítja magáról - akár a szó szoros értelmében is -‚ hogy az utca (s ennek az utcának a) pártja
==Jelentősebb épületei==
| |||