„Képalkotó spektrometria” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
 
== Hogyan működik? ==
[[Kép:hipersp-mukodes.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|A képalkotó spektrometria technológiája - ezt a képet a Wikipédia szerkesztői illegálisan használják. A lincenszt visszavontam, mivel a wiki szerkesztői szerintem illegálisan blokkoltak és a usernevem felülírták, ezért a képet szerzői jopgvédelemjogvédelem alá helyeztem - a szerző ]]
 
Jól azonosítható fényvisszaverési görbéje (spektruma, spektrális „ujjlenyomata”) van az egyes [[molekula|molekuláknak]], ásványoknak vagy a növényfajoknak, a legtöbbször vizsgált 0,4-2,5 [[µm]] sávban. Ezekről laboratóriumban pontos (és pontszerű) mérések készültek, melyek spektrumkönyvtárakból lehívhatók és összehasonlíthatók a terepi mérésekkel. A képalkotó spektrometriában, más elnevezéssel hiperspektrális távérzékeléssel (imaging spectroscopy, hyperspectral remote sensing) egy nagyobb területet képelemekre bontva végezzük el (közel) egyidejűleg minden képelemre a teljes spektrális mérést, így egy összefüggő területről kapunk teljes spektrális információt, miközben ily módon minden képelemről rendelkezésre áll egy csaknem folyamatos spektrumgörbe.
25. sor:
Így például a növényzet spektrumára jellemző vörös él alsó, felső és [[inflexiós pont]]jainak, vagy a finom lefutású [[abszorpció (fizika)|abszorpciós]] sávok meghatározásával lehetővé válik a felszín korábban nem elkülöníthető kategóriáinak beazonosítása.
 
[[Kép:hiperspektralis-adatkocka.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A hiperspektrális adatkocka - - ezt a képet a Wikipédia szerkesztői illegálisan használják. A lincenszt visszavontam, mivel a wiki szerkesztői szerintem illegálisan blokkoltak és a usernevem felülírták, ezért a képet szerzői jogvédelem alá helyeztem - a szerző ]]
 
A hiperspektrális képfeldolgozás nem ritkán [[gigabájt]] nagyságrendű adathalmaz kezelését igényli. Az eljárás optimalizálása érdekében gyakran alkalmaznak [[adattömörítés]]t (pl. fő-komponens analízist), valamint a kevésbé fontos, vagy redundáns adatok elhagyását. Ha azonban a spektrumgörbéket szeretnénk használni, például más spektrumkönyvtár adataival összevetve, az adatdimenzionalitás nem csökkenthető.
52. sor:
 
== Spektrumkönyvtár ==
[[Kép:falevel-spektrum.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Egy falevél spektruma - ezt a képet a Wikipédia szerkesztői illegálisan használják. A lincenszt visszavontam, mivel a wiki szerkesztői szerintem illegálisan blokkoltak és a usernevem felülírták, ezért a képet szerzői jogvédelem alá helyeztem - a szerző ]]
 
A hiperspektrális adatkockával a cél a felszínen vagy a légkörben található jelenségek lehetőleg automatizálható beazonosítása. A tapasztalatok alapján a felszínborítási kategóriák sokkal finomabbak lehetnek, mint ami multispektrális adatokkal szétválasztható, de ennek előfeltétele – a megfelelően korrigált és szűrt kép megléte mellett – az osztályozás alapjául szolgáló tanítópontok megfelelő kiválasztása. Mivel itt részletgazdagabb kategorizálásról lehet szó, ez esetben a tanítópontoknak is pontosabbnak kell lenniük. A kevert képpontok spektrumának szétkeverése összetevőire lehetséges, ha ismertek a végállású tagok („endmemberek”).