„Választójog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hiperlink javítása (Irányi D.) |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: cy:Etholfraint; kozmetikai változtatások |
||
2. sor:
== Története ==
=== Magyarországon ===
Az első, polgári értelemben modernnek tekinthető parlamenti választójogi törvényt az 1848-as parlament alkotta meg (1848 évi V. törvénycikk),<ref>http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5723 </ref> amely ugyan csak az összlakosság 7,2%-ának
Az 1867. évi [[Kiegyezést]] követően is ez a törvénycikk maradt hatályban, de nyilvánvaló volt, hogy kiegészítésre szorul, mivel a választási eljárás részletkérdéseit nem szabályozta. E hiányosságok pótlása végett született meg az 1874 évi XXXIII. törvénycikk,<ref>http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5645 </ref> amely a tulajdoni alapú cenzust az adócenzussal váltotta fel, továbbá - sajnálatos módon - világossá tette, hogy a szavazás minden választókerületben nyilvánosan, élőszóban történik. A nyílt szavazás egészen az 1938. évi választójogi törvényig meghatározta a magyar képviselőválasztások jellegét.
Az 1874. évi választójogi reform egyik szerencsétlen (de csak az 1899. évi XV. törvénycikkel<ref>http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6743 </ref> hatályon kívül helyezett) szabálya az adóhátralékosokat kizárta a választójogból, ami azt eredményezte, hogy 6 % alá esett vissza a parlamenti reprezentáció. Ez európai összehasonlításban ekkor már alacsonynak számított (miközben az 1848. évi választójog a maga korában még haladónak volt mondható), ugyanis [[Európa]] fejlettebb országaiban már 20-30 % között volt ugyanez az arányszám (az 1896. évi reform után még [[Ausztria|Ausztriában]] is). <ref>VARGA Lajos: Országgyűlési választások a dualizmus korában. In: FÖLDES György–HUBAI László (szerk.): Parlamenti választások Magyarországon, 1920–1990. Politikatörténeti alapítvány
{{Bővebben|Magyarországi országgyűlési választások|Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában}}
15. sor:
[[Kristóffy József]], a "parlamenten kívüli" [[Fejérváry-kormány]] belügyminisztere 1905. december 16-án kelt törvényjavaslat-tervezetében a 24. életévüket betöltött, írni-olvasni tudó férfi polgárokat kívánta választójoghoz juttatni, ami az addigi választásra jogosultak (6.2%) számát megduplázta volna. Kristóffy javaslata a szociáldemokratákhoz, mint parlamenten kívüli tömegpárthoz történő közeledés részét képezte ("[[Kristóffy-Garami paktum]]").
Ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter 1908-ban előterjesztett javaslatában általános, de - belga mintára - plurális választójogot vezetett volna be. Vagyoni és műveltségi cenzusokhoz kötve lettek volna kettős, illetve hármas szavazattal rendelkező választók, ugyanakkor a választójogot a cenzusoknak meg nem felelő, írni-olvasni tudó, 24. életévüket betöltött férfiakra általában kiterjesztette volna (egy szavazattal), sőt az analfabétáknak is biztosította volna a szavazás lehetőséget oly módon, hogy ők "ősválasztóként" tízen választhattak volna egy választási megbízottat (elektort), azaz szavazatuk 1/10-et ért volna. Bár a javaslat ezzel 2,6 millióra növelte volna a választásra jogosultak számát, a pluralitás miatt minden oldalról komoly támadások érték, és végül Andrássy úgy döntött, hogy visszavonja azt. <ref name="ROM"> Romsics Ignác: Választójog és parlamentarizmus a 20. századi magyar történelemben in: Múltról a mának Osiris 2001 ISBN
Végül [[Lukács László (politikus)|Lukács László]] 1912 decemberében beterjesztett törvényjavaslata vált csak törvénnyé, amely szintén korlátozott és még mindig csak a férfiakra kiterjesztett választójogot irányzott elő. A parlament által elfogadott, 1913. évi XIV. törvénycikkként becikkelyezett jogszabály<ref>http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7210 </ref> a fővárosban és a törvényhatósági városokban előírta ugyan a szavazások titkosságát, azonban ennek megvalósítására a háború miatt nem került sor (1910-ben tartották az utolsó képviselőválasztásokat, még az 1874-es szabályok alapján).
59. sor:
A [[demokrácia|demokratikus]] rendszerekben a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással érvényesül.
=== Az aktív választójog kiterjedése ===
* [[Általános választójog]] esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik. (Az elítélt bűnözők és mentálisan beteg személyek.) 1869-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wyoming#T.C3.B6rt.C3.A9nelme Wyoming] szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel.
* A '''korlátozott választójog''' a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A [[közügy|köz ügyeiben]] való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban.
=== A választójog egyenlősége ===
Minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek a szavazata egyenlő hatásfokú. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban. 3/1991. (II. 7.) Alkotmánybírósági Határozat az egyenlőség elvét a következőképpen értelmezi: a választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését.
=== A szavazás közvetlensége ===
* A választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során.
* Közvetett választásokra például
=== A szavazás titkossága ===
A választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül titkosan adhatják le a szavazatukat.
=== Részvételi kötelezettség ===
* Nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
* Kötelező, amit jogszabály ír elő. [[Belgium]] egyike annak a néhány országnak, amelynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet a legnagyobb részvételi eredményekkel a világon. [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] ugyancsak kötelező a regisztáció és a választás a 18 évet betöltőtt álampolgároknak.
=== Passzív választójog ===
Mely azt szabályozza, hogy ki választható képviselővé, illetve milyen további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a képviselőkre.
== Magyarországon ==
* A [[Magyar Köztársaság]]ban minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható, az Alkotmány 70. §-ában rögzített szabályok szerint. Az általános választójog Magyarországon nincs [[cenzus]]hoz kötve.
70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
93. sor:
(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
* A magyarországi választási rendszerben [[ajánlószelvény]]en („kopogtatócédula”) lehet jelöltet ajánlani. Ezt az ajánlási rendszert az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek (2/1990. (II.18.) AB határozat)
== Jegyzetek ==
<references/>
== Forrás ==
* [http://www.kislexikon.hu/index.php?f=v%E1laszt%F3jog&k=c&btn=+Keres%E9s+&h=c Kislexikon.hu]
* [http://www.magyarorszag.hu 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról]
* [http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=7&corvina=7&content=5&level=3 Európai Parlamenti Szemle]
* [http://www.titteleki.hu/letoltes/athen.doc Az athéni demokrácia]
* Vastagh Pál:[http://www.polhist.hu/koztars/index.php?fkod=10&fsz=6&fid=27 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG.]
[[Kategória:Jog]]
113. sor:
[[ca:Sufragi]]
[[cs:Volební právo]]
[[cy:Etholfraint]]
[[da:Valgret]]
[[de:Wahlrecht]]
| |||