„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

|név= Szlovákiai Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház<br />

|eredet = [[Magyarmagyar Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház]], [[Ruszinruszin Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház]]

A '''Szlovákiaiszlovákiai Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház''' bizánci rítusú [[katolikus egyház]] [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Róma|Rómával]] egységben. A CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztkái alapján [[2005]]-ben 225&nbsp;000 hívő tartozott az egyházhoz.

*[[Eperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Főegyházmegyefőegyházmegye|Eperjesi Arcieparchiaarchieparchia]]

**[[Pozsonyi Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Pozsonyi Eparchiaeparchia]]

**[[Kassai Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Kassai Eparchiaeparchia]]

Szlovákián kívül található szlovák görög katolikus egyház a [[Torontóitorontói Szlovákszlovák Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Torontóitorontói Szlovákszlovák Eparchiaeparchia]] (közvetlenül a Szentszék alá rendelve).

:''bővebben lásd a [[Ruszin Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház]] cikknél.''

[[1646]]-ban a [[ruszinok]] (rutének) az [[Ungváriungvári Unióunió]]ban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai Szlovákszlovák és [[Magyarmagyar Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház]] hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A [[Magyar Királyság]]ban nem voltak külön részegyházaik a [[magyarok]]nak, [[szlovákok]]nak és a ruszinoknak. A [[ruszinok]] nemzetiségi öntudata már a [[18. század|18.]]-[[19. század]]ban sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak.

[[Fájl:SzlovGorKat.svg|bélyegkép|jobbra|400px|Szlovákia görög rítusú egyházmegyéi - a Pozsonyipozsonyi Egyházmegyébenegyházmegyében<br /> feketével vannak jelölve az önálló egyházközségek<br />

Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikus püspökség ([[Eperjesieperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Eperjes]], [[Munkács]]) is [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került. A [[Csehszlovákia|Csehszlovák Köztársaság]] megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak [[1927]]-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes végeztek adminisztrátori feladatokat. A [[Csehszlovákia|csehszlovák]] hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az [[ortodox kereszténység]]gel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikus egyház ellen. [[XI. Pius pápa]] [[1937]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] '''Ad ecclesiastici regiminis incrementum''' apostoli bullájában megszünteti az [[Eperjesieperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|eperjesi]] és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a [[Szentszék]] alá rendeli őket. A második világháború után [[Munkács]]ot a [[Szovjetunió]]hoz csatolják. Csehszlovákiában csak az [[Eperjesieperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|eperjesi püspökség]] marad meg a görög katolikusok igazgatására. [[1950]]. [[április]]ában összehívják az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus egyház]]at és minden vagyonát a Moszkvaimoszkvai Pátriarchátuspatriarchátus által képviselt [[Ortodox kereszténység|görögkeleti egyház]] veszi át. A görög katolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartózatták. Enyhülést csak [[1968]] hozott, amikor újra engedélyezték a [[görög katolikus egyház]]at. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta a [[Ortodox kereszténység|ortodox egyház]]zal. A meglévő 292 egyháközség közül 205 támogatta a [[Róma|Rómával]] való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. [[1980]]. [[október 13.|október 13-án]] [[II. János Pál pápa]] létrehozta a [[Torontóitorontói Szlovákszlovák Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Torontóitorontói Szlovákszlovák Eparchiáteparchiát]], melyet a Torontóitorontói Ukránukrán Göröggörög Katolikuskatolikus Eparchiátóleparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak [[1993]]-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és a [[Ortodox kereszténység|ortodox]] híveket kiutasították a templomokból. [[Csehszlovákia]] szétválásával [[Csehország]]ban maradt mintegy 9 0009000 hívő, akik számára [[1996]]-ban apostoli exarchátust hozott létre [[II. János Pál pápa]]. [[1997]]-ben [[II. János Pál pápa]] apostoli exarchátust hozott létre [[Kassa|kassánKassán]] [[Kassaikassai Göröggörög Katolikuskatolikus Exarchátusexarchátus]] néven. [[2008]]. [[január 30.|január 30-án]] [[XVI. Benedek pápa]] megalapította a pozsonyi székhelyű [[Pozsonyipozsonyi Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|görög katolikus püspökséget]], ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a [[Kassaikassai Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|kassai apostoli exarchátust]] és az addigi [[Eperjesieperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Főegyházmegyefőegyházmegye|eperjesi görög katolikus püspökséget]] érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.

*[[Eperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Főegyházmegyefőegyházmegye|Eperjesi Arcieparchiaarchieparchia]]

**[[Pozsonyi Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Pozsonyi Eparchiaeparchia]]

**[[Kassai Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházmegyeegyházmegye|Kassai Eparchiaeparchia]]

Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok|rutének]] elsősorban azt, hogy az [[1950]]-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görög katolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtani. Az [[Eperjesieperjesi Göröggörög Katolikuskatolikus Főegyházmegyefőegyházmegye]] elutasítja a ruszinok ezen kérését.<ref>[http://aktualne.centrum.sk/domov/zdravie-skolstvo-spolocnost/clanek.phtml?id=227335 Cikk a rutének kéréseiről] {{sk}}</ref>