„Tanulási korlátok rendszere” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
A '''tanulási korlátok''' fogalomkörébe a ''tanulási nehézség'', ''tanulási zavar'' és a ''tanulási akadályozottság'' tartozik bele. Ezek olyan fogalmak, melyek egymás mellé helyezhetőek, de egymással nem helyettesíthetőek, hanem különböző jelentéssel bírnak.
'''
''Tünetei:'' A kultúrtechnikák nehezített megtanulása, egyes tantárgyakban az iskolai tanulás gyengesége, eredménytelensége, társulhat hozzá a gyermek problémát okozó viselkedése. A tünetek az iskoláskor előtt kevéssé mutatkoznak, de előjelző tünetek megfigyelhetők. Az átlagosnál valamivel alacsonyabb intelligenciaszint mellett fordul elő általában.
''Leggyakoribb előidéző okok:'' Hátrányos szociális környezet, elhúzódó betegség, gyakori iskolaváltás, a családi életben bekövetkező válságok (illetve ezek halmozódása), tehát elsősorban a gyermek környezetéből származó okok.
''Előfordulási gyakoriság:'' A tanköteles népesség 1%-a.
''Megelőzés, segítés:'' Differenciált fejlesztés (ezzel kapcsolatban eseti tanácsadás a fejlesztés területeire vonatkozóan), a szülők és az osztálytanító rendszeres együttműködése, az iskolai teljesítmények folyamatos nyomon követése, a tanulási motiváció erősítése, a gyermek egészségi állapotának orvosi ellenőrzése, szociális szolgáltatások igénybevétele.
''Várható eredmények:'' A környezeti tényezők javítása és komplex (gyógy)pedagógiai segítés hatására a tanulási eredmények lassú javulása.
'''Tanulási zavar:'''
''Tünetei:'' A tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás vagy matematika tárgyakban, illetve a beszédtanulás területén, ezekben a tárgyakban feltűnő a gyermek tanulási eredménytelensége, egyéb tanulási területeken jobb eredmények is elérhetők. A sikertelen tantárggyal kapcsolatos tanulási motivációs problémák és viselkedési problémák megjelenhetnek. Az előjelző tünetek már az óvodáskorban egyértelműen megmutatkoznak. Egyes alcsoportjai a modern szakirodalom, illetve DSM-IV szerint bármely intelligenciaszint mellett előfordulhatnak.
''Leggyakoribb előidéző okok'': A pszichikus funkciók fejletlenségének, éretlenségének hátterében általában korai eredetű neurológiai, neuropszichológiai okok diagnosztizálhatók.
''Előfordulási gyakoriság:'' A tanköteles népesség 2-3%-a.
''Megelőzés, segítés:'' Korai felismerés, fejlesztő foglalkozások, speciális terápiás eljárások, különböző kompetenciájú szakemberek (orvos, pszichológus, gyógypedagógus) együttműködése, az óvodapedagógus és a tanítók/tanárok számára rendszeres tanácsadás, a szülők bevonása a fejlesztésbe, a közoktatási törvény által lehetővé tett kedvezmények (értékelés, felmentés stb.)biztosítása.
''Várható eredmények:'' Hosszú távon fennmaradó probléma, azonban a rendszeres és komplex fejlesztés/terápia hatására az iskolai teljesítmény (az érintett tantárgyakban), illetve a tanulási motiváció lassan javul.
'''Tanulási akadályozottság:'''
''Megelőzés, segítés:'' Hosszan tartó, rendszeres és intenzív gyógypedagógiai fejlesztés és terápia, a tanulási képesség szintjéhez igazodó tanulási módszerek folyamatos alkalmazása, a szociális hátrányok - lehetőségekhez mért- csökkentése, az egészségi állapot folyamatos ellenőrzése, a tanulási motiváció kialakítása és megerősítése, a korábbi stigmatizációs hatások kompenzálása. A szülők együttműködése a gyakori szociális nehézségek ellenére is szükséges.
''Várható eredmények:'' Minél koraibb időben megkezdett rendszeres és komplex segítségnyújtás esetén a tanulási képesség fejlődése, javuló tanulási eredmények, továbbtanulás általában a speciális szakiskolákban lehetséges. (''Mesterházi'', 2006/b)
==Tanulási zavar==
| |||