„Szabó István (filmrendező)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Movses-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN formázása
Qlkhy (vitalap | szerkesztései)
a apró javítás
29. sor:
Mindhárom önéletrajzú ihletettségű film főhőse ( Bálint András alakítása) a háborút gyermekként, 1956 október–novemberét kamaszként átélt értelmiségi, érzékeny budapesti fiatalember.
 
*Az '''''[[Álmodozások kora|Álmodozások kora]]''''' – film a pályakezdés, a társadalmi beilleszkedés, a társ- és útkeresés nehézségeiről az 1960-as évek elején. Ebben az első nagyjátékfilmben már megmutatkozott a rendező eredeti látásmódja, a korszak hazai filmjeihez képest újszerű, oldott stílusa. „A film eredetiségét a választott dramaturgia biztosította. Szabó István fölrajzolt ugyan egy vékonyka cselekményt is, de erre, mint karácsonyfára a díszeket, a legkülönfélébb etűdöket aggatta rá… Az etűdszerkezetből következett, hogy a képek és a dialógusok néha elszakadtak egymástól, a szituációkat hol belső monológ, hol narrátor értelmezi… Az ''Álmodozások kora'' megjelenése pillanatában valóságos dramaturgiai dzsungelnek látszott… [pedig] a motívumok bujtatása, ölelkezése igencsak gondos dramaturgiai munka révén jött létre.”<ref>{{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002|id= ISBN 963-9192-46-2 |pages=112–113}}</ref>
 
*Az '''''[[Apa (film)|Apa]]''''' című film az apa nélkül felnőtt nemzedék eszmélését, orientációs zavarát helyezi az ábrázolás középpontjába. Az apa helyét kitöltő képzelt fantáziaképek változásai Jancsi felnőtté válását és a kor változását egyaránt jelzik. A történet végén egyetemistaként János már szembe tud nézni helyzetével és megérti, hogy az idealizált apa-kép helyett saját erejére kell támaszkodnia. Akárcsak az előző filmben, itt is megjelenik a [[zsidóság]] témája; egyelőre csak mellékszálként, mint identifikációs (azonosulási) probléma, de számos későbbi filmjében is helyet kap, [[A napfény íze|''A napfény ízé''ben]] pedig kiteljesedik. Az ''Apa'' lélekrajza pontosabb, cselekménye és központi alakja kidolgozottabb, mint az előző alkotásé. Ezt bizonyítja több fesztiváldíja és az, hogy 1968-ban fölkerült a [[Budapesti tizenkettő]] néven ismert legjobb magyar filmek listájára, majd 2000-ben az ''Új Budapesti Tizenkettő'' listára is.