„Marsz hadművelet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav.
kis javítások
30. sor:
A '''''Marsz'' hadművelet''' ({{oroszul|операция Марс}}) a [[Vörös Hadsereg]] egyik támadó [[hadművelet]]e volt a [[második világháború]] idején. A második Rzsev–Szicsovka hadászati támadó hadművelet fedőneve. A [[Moszkva]] térségében indított szovjet támadás 1942. november 25-én kezdődött és december 20-án ért véget. A hadművelet a [[Rzsev menti csaták]] egyike volt, amely a Rzsev–Szicsovka–Vjazma térség újbóli szovjet ellenőrzéséért dúlt 1942 januárja–1943 márciusa között.
 
Magát a hadműveletet a német ''[[Közép Hadseregcsoport]]tal (Heeresgruppe Mitte)'' szemben tervezték és indították meg, melynek célja a [[Sztavka]] (állítólagos) reményei szerint a német hadseregcsoport erőinek és tartalékainak lekötése, mellyel így elérik, hogy a vele párhuzamosan indított [[Uran hadművelet|''Uran'' hadművelet]] sikereket fejleszthessen ki a [[sztálingrádi csata|sztálingrádi tengely-erők]] bekerítéséhez, a tengely-erők nem tudják tartalékaikat idejében átvezényelni a sztálingrádi térségbe. A hadművelet két [[Front (szovjet katonai egység)|szovjet Front]], a [[Nyugati Front|Nyugati]] és a [[Kalinyini Front]] egyesített művelete, melyet [[Alekszandr Mihajlovics VasziljevszkijVaszilevszkij|Alekszandr VasziljevszkijVaszilevszkij]] vezérkari főnök és [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Georgij Zsukov]] vezérkarifőnök-helyettes felügyelt.
 
Az eredeti elképzelések szerint a rzsevi kiszögellést több összehangolt, minden irányhárom(három) irányból indított támadással kell megszüntetni. A Rzsev térségében harcoló német 9. hadsereg és 3. páncéloshadsereg felszámolását követően a hadseregcsoportok újrarendeződnek és kapcsolatot létesítenek a szovjet 5. és 33. hadsereggel, melyek a Moszkva–Vjazma autópálya mentén támadnak.<ref>Az en.wikipedia itt azt írja, ez volt a Jupiter hadművelet része, az a fendőnevű hadművelet azonban már februárban kudarcot vallott. Az ''előfordulhat(!)'', hogy az újabb hadművelet megkapta a sikertelen előd nevét.</ref> Miután a vjazmai bekerítést felszámolták, a szovjet 9. és 10. harckocsihadtest és a 3. harckocsihadsereg ismét áttöri a Közép Hadseregcsoport vonalait és mélyebbre hatol a nemrég megszilárdított arcvonal mögé, újabb kiszögelléseket létrehozva.
 
[[David M. Glantz]] amerikai történész szerint, noha a ''Marsz'' fontos volt a SZTAVKASztavka számára, mégis az ''Uran'' tehermentesítésére kitalált történet, mellyel elbagatelizálták a szovjetek a művelet jelentőségét, propagandisztikus elkendőzése az elszenvedett veszteségeknek. Szerinte a ''Marsz'' hadművelet nem volt más, mint a Közép Hadseregcsoport elleni többszintű mélységi támadás, illetve annak áttörésére tett sikertelen kísérletek. A két hadműveletre összecsoportosított haderő közel hasonló méretű volt , azonban az elszenvedett veszteség duplája lett a ''Marsz''nak, az ''Uran''nal szemben.<ref>Glantz szavaival: ''Abban a valószínűtlen esetben, ha Zsukovnak igaza volt és a ''Marsz'' tényleg elterelő hadművelet volt, akkor ez a valaha volt legambíciózusabb, a legnagyobb, a legügyetlenebbül végrehajtott és a legdrágább.<br />„In the unlikely event that Zhukov was correct and Mars was really a diversion, there has never been one so ambitious, so large, so clumsily executed, or so costly.”''</ref> Ez az elkendőzés nem egyedüli eset a világháború idejéből más haderők esetében issem.
 
== A támadás ==
A támadás 1942. november 25-én kora hajnali órákban indult meg. A szerencsétlen kezdetet jellemezte, hogy a sűrű köd és az erős havazás meggátolta a szovjet repülőcsapatok légi támogatását. Ez a meteorológiai esemény szintén rontotta a megelőző tüzérségi előkészítést, a tűztámogatás megfigyelését, elemzését és tűzátcsoportosításáttűzátcsoportosítást, pontosításátpontosítást. Az északi irányú (Kalinyini Front) támadás csak minimális területet nyert az első órákban. A keleti támadás (Nyugati Front) a befagyott Vazuza folyón lassú ütemben haladt előre. A két nyugati támadás azonban jelentős mélységi behatolássá vált, [[Belj]] (Бе́лый) városa körül. A térnyerés meg sem közelítette a várt szovjet terveket. A túlerőben lévő német védők kitartóan harcoltak, az erődítések részleges bekerítése sem hozott szovjet sikereket. Több német erődítést bekerítve hátrahagytak, amely később erővisszatartó, támadáslassító hatástúvá vált a Vörös Hadsereg számára. Az ismételt szovjet támadásokat a német kézifegyvertüzek rendre lelassították és az előre megtervezett német tüzérségi zárótüzek rendre elvágták aza szovjet gyalogságot, a szovjet harckocsikat pedig a német páncéltörő ágyútágyúk és kis számú harckocsik, rohamlövegek kilőtték, illetve a német gyalogság közelharcban ártalmatlanította.
 
A támadás annyira lelassult és a német erősségek száma annyira megszaporodott, hogy a szovjet tüzérség nem tudta a tüzérségi igényeket kielégíteni, az utánpótlás nem tudott teljes mennyiségben az első vonalba jutni és a kis hídfőállásokat emiatt nem tudták kifejleszteni, a támadások nem tudtak mélységi teret nyerni, a kezdeti szovjet fölényből hamarosan ismét erőegyensúly alakult ki. Eközben a német 6. hadsereg sztálingrádi körülzárása javában zajlott, a felmentésükre küldendő erő kikülönítése megkezdődött, melyben a Közép Hadseregcsoport tartalékaiból is jutott és délre átvezénylésre került. A német 9. hadsereg azonban így is szorongatott helyzetben volt, [[Walter Model|Model tábornok]] az összes megmaradt tartalékát mozgósította a területen, a kisegítő alakulatok is harccselekményekben vettek részt.
 
A német ellentámadás két részre összpontosult – Belj (nyugati) és Vazuza (keleti) –, mely során több ezer szovjet katona maradt a német vonalak mögött. Több alakulat visszajutott saját vonalai mögé, több azonban partizánként harcolt a német hátországban pár héten keresztül, mindennemű jármű és nehézfegyverzet nélkül. A németeknek nem sikerült visszavetniük a szovjet csapatokat a Lucsesza-völgyből sem (a kiszögelés északnyugati része), melyben a nehéz terep mindkét felet akadályozta, a Vörös Hadsereg sem tudott innen jelentős támadásokat indítani. Gyakorlatilag hadműveleti patthelyzet alakult ki ismét.
 
== Következmények ==
A német fél sikerrel hiúsította meg a szovjet támadásokat, valamint ellentámadásba is át tudott menni. Ezzel gyakorlatilag megnyerte az ütközetsorozatot, bár a kezdetben elvesztett területek egy részét már nem tudta visszavenni. Továbbá az elszenvedett veszteségeket és a bevetett tartalékokat kisebb mértékben tudta pótolni, mint a támadó szovjet fél.
 
[[Günther von Kluge|Von Kluge]] tábornagy, a Közép Hadseregcsoport parancsnoka javasolta Hitlernek a kiszögelés elhagyásátfelhagyását, mellyel lerövidíthető lenne az arcvonal és a rendelkezésre álló erőket jobban lehetne csoportosítani, illetve ezzel csökkentenék az esélyét egy újabb és sikeresen kivitelezett szovjet támadásnak. Hitler ezt kategórikusan elutasította, mely lépéssel tovább csökkennének a Moszkva felé tervezett német támadás reményei. A fél évvel későbbi sztálingrádi katasztrófából felocsúdva a németek 1943 márciusában megkezdték a terület fokozatos feladását. Március 23-án a visszavonulást teljesnek nyilvánították.
 
== Lábjegyzetek ==