„Marsz hadművelet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav. |
kis javítások |
||
30. sor:
A '''''Marsz'' hadművelet''' ({{oroszul|операция Марс}}) a [[Vörös Hadsereg]] egyik támadó [[hadművelet]]e volt a [[második világháború]] idején. A második Rzsev–Szicsovka hadászati támadó hadművelet fedőneve. A [[Moszkva]] térségében indított szovjet támadás 1942. november 25-én kezdődött és december 20-án ért véget. A hadművelet a [[Rzsev menti csaták]] egyike volt, amely a Rzsev–Szicsovka–Vjazma térség újbóli szovjet ellenőrzéséért dúlt 1942 januárja–1943 márciusa között.
Magát a hadműveletet a német ''[[Közép Hadseregcsoport]]tal (Heeresgruppe Mitte)'' szemben tervezték és indították meg, melynek célja a [[Sztavka]] (állítólagos) reményei szerint a német hadseregcsoport erőinek és tartalékainak lekötése, mellyel így elérik, hogy a vele párhuzamosan indított [[Uran hadművelet|''Uran'' hadművelet]] sikereket fejleszthessen ki a [[sztálingrádi csata|sztálingrádi tengely-erők]] bekerítéséhez, a tengely-erők nem tudják tartalékaikat idejében átvezényelni a sztálingrádi térségbe. A hadművelet két [[Front (szovjet katonai egység)|szovjet Front]], a [[Nyugati Front|Nyugati]] és a [[Kalinyini Front]] egyesített művelete, melyet [[Alekszandr Mihajlovics
Az eredeti elképzelések szerint a rzsevi kiszögellést több összehangolt, minden
[[David M. Glantz]] amerikai történész szerint, noha a ''Marsz'' fontos volt a
== A támadás ==
A támadás 1942. november 25-én kora hajnali órákban indult meg. A szerencsétlen kezdetet jellemezte, hogy a sűrű köd és az erős havazás meggátolta a szovjet repülőcsapatok légi támogatását. Ez a meteorológiai esemény szintén rontotta a megelőző tüzérségi előkészítést, a tűztámogatás megfigyelését, elemzését és
A támadás annyira lelassult és a német erősségek száma annyira megszaporodott, hogy a szovjet tüzérség nem tudta a tüzérségi igényeket kielégíteni, az utánpótlás nem tudott teljes mennyiségben az első vonalba jutni és a kis hídfőállásokat emiatt nem tudták kifejleszteni, a támadások nem tudtak mélységi teret nyerni, a kezdeti szovjet fölényből hamarosan ismét erőegyensúly alakult ki. Eközben a német 6. hadsereg sztálingrádi körülzárása javában zajlott, a felmentésükre küldendő erő kikülönítése megkezdődött, melyben a Közép Hadseregcsoport tartalékaiból is jutott és délre átvezénylésre került. A német 9. hadsereg azonban így is szorongatott helyzetben volt, [[Walter Model|Model tábornok]] az összes megmaradt tartalékát mozgósította a területen, a kisegítő alakulatok is harccselekményekben vettek részt.
A német ellentámadás két részre összpontosult – Belj (nyugati) és Vazuza (keleti) –, mely során több ezer szovjet katona maradt a német vonalak mögött. Több alakulat visszajutott saját vonalai mögé, több azonban partizánként harcolt a német hátországban pár héten keresztül, mindennemű jármű és nehézfegyverzet nélkül. A németeknek nem sikerült visszavetniük a szovjet csapatokat a Lucsesza-völgyből sem (a kiszögelés északnyugati része), melyben a nehéz terep mindkét felet akadályozta, a Vörös Hadsereg sem tudott innen jelentős támadásokat indítani. Gyakorlatilag hadműveleti patthelyzet alakult ki ismét.
== Következmények ==
A német fél sikerrel hiúsította meg a szovjet támadásokat, valamint ellentámadásba is át tudott menni. Ezzel gyakorlatilag megnyerte az ütközetsorozatot, bár a kezdetben elvesztett területek egy részét már nem tudta visszavenni. Továbbá az elszenvedett veszteségeket és a bevetett tartalékokat kisebb mértékben tudta pótolni, mint a támadó szovjet fél.
[[Günther von Kluge|Von Kluge]] tábornagy, a Közép Hadseregcsoport parancsnoka javasolta Hitlernek a kiszögelés
== Lábjegyzetek ==
|