„Kiszombor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+interwiki ro |
|||
22. sor:
==Története==
A [[falu]] neve eredetileg ''Zombor'' volt, a [[történelem|történeti]] [[forrás]]ok ''Zumbur'' ([[1247]]), ''Zvmbur'' ([[1285]]), ''Zumbor'' ([[1256]]), ''Sombur'' ([[1334]]), ''Zombor'', ([[1360]]), ''Sombor'' ([[1650]]) alakban őrzik. Az első magyar [[térkép]] - amit [[1528]]-ban adtak ki (ez a Lázár-féle térkép) - ''Zombar'' néven említi. Más Zombor nevű helységektől megkülönböztetésül [[1857]]-től Kiszombor. Határához tartozott Dédenszeg ([[Dédényszeg]]) és [[Ladány]] is. Steinlein [[1753]]. évi térképe a [[település]]t a Maros szugolyi kanyarulatában tünteti fel. A falu a Csanád [[nemzetség]] egyik ősi birtoka. [[1256]]-ban a Kelemenös fiak nyerték el, majd a Telegdiek osztoztak rajta. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[mezőváros]]i rangot adományozott neki, mint ezt az [[1536]]-i országleírásában [[Oláh Miklós]] is megemlíti. A hódoltság idején elnéptelenedett, [[1582]]-ben csupán [[három]] lakosa volt. [[1596]]-ban a [[török]] felperzselte, [[puszta|pusztává]] vált. A török elleni felszabadító [[harc]]ok után a [[terület]] [[határőrvidék]] lett. [[1717]]-től a Temesi [[Bánság]] [[Csanád vármegye|Csanádi]] Kamarai Tiszttartóságának [[kerület]]ébe osztották be. A [[körtemplom]]hoz a kincstár [[1744]]-ben fatornyú hajót, [[1777]]-ben [[barokk]] [[templom]]ot építtetett. [[1779]]-ben állították vissza a [[megye]]rendszert, ettől kezdve a [[község]] [[Torontál vármegye]] nagyszentmiklósi [[járás]]ához tartozott.
==Nevezetességei==
| |||