„Kiszombor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tartalomjegyzék |
|||
18. sor:
'''Kiszombor''' [[község]] [[Csongrád megye]] [[Makói kistérség]]ében.
==Fekvése és közlekedése==
[[Makó]]tól délnyugatra, a [[Maros]] bal partján, a [[Torontál vármegye|Torontál]] [[háromszög]]ben, a [[Románia|román]] határ közelében található. A [[szeged]]i, makói, [[nagyszentmiklós]]i és [[óbéba]]i út találkozásában terül el. Szegedről, illetve Makó irányából [[43]]-as országúton közelíthető meg, Nagyszentmiklósról pedig [[Románia]] [[6]]-os számú országútján a kiszombori határátkelőhelyen át érhető el.
Ezen a vidéken valamikor [[hunok]], [[gepidák]], [[avarok]] laktak. [[Temető]]iket [[Móra Ferenc]] tárta fel, aki [[tíz]] [[honfoglalás]] kori lovassírra talált.
==Története==
===Kezdetek===
A [[falu]] neve eredetileg ''Zombor'' volt, a [[történelem|történeti]] [[forrás]]ok ''Zumbur'' ([[1247]]), ''Zvmbur'' ([[1285]]), ''Zumbor'' ([[1256]]), ''Sombur'' ([[1334]]), ''Zombor'', ([[1360]]), ''Sombor'' ([[1650]]) alakban őrzik. Az első magyar [[térkép]] - amit [[1528]]-ban adtak ki (ez a Lázár-féle térkép) - ''Zombar'' néven említi. Más Zombor nevű helységektől megkülönböztetésül [[1857]]-től Kiszombor. Határához tartozott Dédenszeg ([[Dédényszeg]]) és [[Ladány]] is. Steinlein [[1753]]. évi térképe a [[település]]t a Maros szugolyi kanyarulatában tünteti fel. A falu a Csanád [[nemzetség]] egyik ősi birtoka. [[1256]]-ban a Kelemenös fiak nyerték el, majd a Telegdiek osztoztak rajta. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[mezőváros]]i rangot adományozott neki, mint ezt az [[1536]]-i országleírásában [[Oláh Miklós]] is megemlíti. A hódoltság idején elnéptelenedett, [[1582]]-ben csupán [[három]] lakosa volt. [[1596]]-ban a [[török]] felperzselte, [[puszta|pusztává]] vált. A török elleni felszabadító [[harc]]ok után a [[terület]] [[határőrvidék]] lett
===[[18. század]]===
A [[bécs]]i kancelláriában [[1781]]. augusztus 1-jén tartott [[árverés]]en a zombori uradalmat a határához tartozó Dédenszeg és Ladány pusztával Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi [[sör]]gyáros, [[német]] [[nemes]] 75 902 [[forint]] 30 krajcárért vásárolta meg. Erről [[1783]]. november 7-én a [[király]] adománylevelet állított ki. A 8637 [[hold]] 400 [[négyszögöl]] területből 916 hold úrbéri [[föld]] volt. A lakók megoszlása: 117 telkes [[jobbágy]] és 32 zsellér. A birtokhoz tartozott templom kegyúri [[jog]]gal, egy romos iskola, szeszfőzde szeszmérési engedéllyel, a marosi [[komp]] és a hozzátartozó szálláshely, kocsma. Az Oexel [[család]] nemességét [[Magyarország|hazánkban]] [[1714]]. május 10-én, Torontál vármegyében [[1791]]. augusztus 23-án hirdették ki. Az új birtokos [[1787]]-ben [[parókia|parókiát]], [[1790]]-ben a két tantermes iskolát, iskolmesteri (tanítói) lakást, [[1797]]-ben a körtemplomban kriptát építtetett. Oexel Mátáyásnak [[1803]]-ban bekövetkezett [[halál]]a után az uradalmat három fia között osztották fel. A család [[1839]]. szeptember 10-én folyamodott [[V. Ferdinánd]]hoz nevüknek ''Rónay''-ra változtatására és a ''zombori'' előnév használatára. [[1846]]. [[pünkösd]] hava (május) 28-án a marosi átkelésre királyi révjogot nyertek.▼
[[1717]]-től a Temesi [[Bánság]] [[Csanád vármegye|Csanádi]] Kamarai Tiszttartóságának [[kerület]]ébe osztották be. A [[körtemplom]]hoz a kincstár [[1744]]-ben fatornyú hajót, [[1777]]-ben [[barokk]] [[templom]]ot építtetett. [[1779]]-ben állították vissza a [[megye]]rendszert, ettől kezdve a [[község]] [[Torontál vármegye]] nagyszentmiklósi [[járás]]ához tartozott.
▲A [[bécs]]i kancelláriában [[1781]]. augusztus 1-jén tartott [[árverés]]en a zombori uradalmat a határához tartozó Dédenszeg és Ladány pusztával Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi [[sör]]gyáros, [[német]] [[nemes]] 75 902 [[forint]] 30 krajcárért vásárolta meg. Erről [[1783]]. november 7-én a [[király]] adománylevelet állított ki. A 8637 [[hold]] 400 [[négyszögöl]] területből 916 hold úrbéri [[föld]] volt. A lakók megoszlása: 117 telkes [[jobbágy]] és 32 zsellér. A birtokhoz tartozott templom kegyúri [[jog]]gal, egy romos iskola, szeszfőzde szeszmérési engedéllyel, a marosi [[komp]] és a hozzátartozó szálláshely, kocsma. Az Oexel [[család]] nemességét [[Magyarország|hazánkban]] [[1714]]. május 10-én, Torontál vármegyében [[1791]]. augusztus 23-án hirdették ki. Az új birtokos [[1787]]-ben [[parókia|parókiát]], [[1790]]-ben a két tantermes iskolát, iskolmesteri (tanítói) lakást, [[1797]]-ben a körtemplomban kriptát építtetett
===[[19. század]]===
Oexel Mátáyásnak [[1803]]-ban bekövetkezett [[halál]]a után az uradalmat három fia között osztották fel. A család [[1839]]. szeptember 10-én folyamodott [[V. Ferdinánd]]hoz nevüknek ''Rónay''-ra változtatására és a ''zombori'' előnév használatára. [[1846]]. [[pünkösd]] hava (május) 28-án a marosi átkelésre királyi révjogot nyertek.
A község gyorsan fejlődött. A lélekszám [[1851]]-ben 2586, [[1890]]-ben 3994. A települést több katasztrófa is sújtotta: [[1831]]-ben, [[1836]]-ban, [[1873]]-ban [[kolera]] pusztított. [[1849]] februárjában [[szerb]] felkelők gyújtották fel, lakossága Makóra menekült. [[1863]]-ban [[aszály]] miatt szenvedtek. Az [[1874]]-i, [[1877]]-i tűzvész, [[1877]]-i marosi [[árvíz|áradás]] próbára tette a kiszomboriakat.
===[[20. század]]===
===[[21. század|Napjaink]]===
==Nevezetességei==
[[Kép:IMG 1081 Kiszombor templom.jpg|thumb|none|400px|Kiszombor, római katolikus templom és Árpád-kori körtemplom]]
===Magtárak===
'''Magtár''' (Szegedi u. 1.)
Az [[1840]] körül épített, [[klasszicizmus|klasszicista stílusú]] magtár napjainkban helytörténeti gyűjteményként funkcionál. A [[Szent István]] [[tér]] [[2]]. sz. alatti [[termelőszövetkezet]]i irodaként használt kúriához tartozott. Az államosítás előtt tulajdonosa Rónay Tibor volt. Időközben az istállót és a többi gazdasági [[épület]]et lebontották.
A dongaboltozatos pincével ellátott magtár [[építészet]]i [[érték]]e a [[nyugat]]i frontján elhelyezett feljáró, amely árkádos kiképzésével hívja fel magára a figyelmet.
46 ⟶ 58 sor:
Klasszicista stílusú épület, [[1835]] körül épült. Építőművészeti igénnyel megtervezett és kivitelezett magtár, a maga nemében [[ország]]osan is egyedülálló. A kétszintes, alápincézett épület mellékfrontjai is ízlésesek, tetszetősek; a nyílászárók és a födém cseréje esetén nemesi kúria is lehetne. Az előépítmény földszintje árkádos, a kocsifeljáró szerepét is betöltötte. Felette övpárkánnyal, lizénákkal, gazdag tagozatú főpárkánnyal és [[timpanon]]nal ellátott szobát alakítottak ki. A magtárépület valamennyi frontját a két szintet összefogó vakárkádsor tagolja. Tervezője jól felkészült mérnök volt. A Csanád vármegye szolgálatában álló Giba Antal nem lehetett, alkotóját sokkal inkább – a Rónay kúriához hasonlóan – Torontál vármegye kimagasló tehetségű földmérőjében, Szathmáry Sámuelben kell keresni.
===Kúriák===
'''Kúria magtárral''' ([[József Attila]] u. 5.)
60 ⟶ 74 sor:
Az államosítás előtti tulajdonosa Rónay Tibor volt, később az Új Élet [[Mezőgazdaság]]i [[Termelőszövetkezet]] tulajdona lett. Az utcai front középrizalitos, felette timpanonnal. A lizénák a szemöldökpárkányig futnak. Tengelyképlete: 1+2+3+2+1. Tervezője azonos lehet a Rónay kúriájéval, ez utóbbi készülhetett később. A két épület alaprajzi elrendezése hasonló. A Rónay kúria reprezentatívabb. Küllemében és tömeghatásában látványosabb, a Szent István tér 2. szám alatti kúria egyszerűbb megjelenésű, de két szárnya egy-egy szobányival szélesebb. Az udvari homlokzata tornácos kivitelben készült, a lépcsőfeljáratot középre helyezték. Az épület is háromtraktusos volt, de a termelőszövetkezeti irodák megközelítésére középfolyósót alakítottak ki, ezzel négytraktusossá alakították át.
[[Kép:Kiszombor - Palace.jpg|thumb|none|400px|Kiszombor, Rónay-kastély]]
'''[[Nepomuki Szent János]] szobra''' (Szent István tér)
70 ⟶ 84 sor:
'''Szent István szobra''' (Szent István tér)
==Intézmények==
==Külső hivatkozások==
| |||