„Logikai pozitivizmus” változatai közötti eltérés

A különböző elnevezések különböző jegyeket, befolyásokat, örökségeket jeleznek. A logikai empirizmus tekinthető nagyjából a klasszikus [[empirizmus]] és a modern [[logika]] szintézisének, és ezzel a filozófia régi nagy vitájának egyfajta lezárását adja, ami a [[racionalisták]] és empiristák között folyt a megismerés alapjairól. Ugyanakkor a [[pozitivizmus]] a másik két megnevezésben jelöli azt az örökséget, amelyet a 19. század végi irányzattól kapott. A Bécsi Kör filozófiáját érdekes módon közvetlenül erősebben befolyásolta [[Ludwig Wittgenstein]] és [[Bertrand Russell]] filozófiája, mint a klasszikus pozitivistáké. A neo-pozitivizmus elsősorban magyar területen, a másik két név külföldi irodalomban használatos.

 

 

A tudományosság ellenpontjaként jellemző a [[metafizika]] elutasítása. A logikai pozitivizmus sokszor baloldali politikai nézetekhez kapcsolódott ([[Bertrand Russell]], [[Otto Neurath]]), de nem kizárólagosan baloldali filozófia, és a marxista filozófia polgári filozófiának tekintette. A politizálás egyébként nem volt hangsúlyos eleme a logikai pozitivizmusnak.