Wikipédia

„Korompa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Javítás
31. sor:
 
== Fekvése ==
[[Szepesváralja|Szepesváraljától]] 14 km-re délkeletre, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] jobb partján fekszik. A várost minden oldalról hegységek veszik körül. Északról a [[Lőcsei-hegység]] és a [[Branyiszkói-hegység]], délről a Szlovák [[Gömör–Szepesi-érchegység]] határolja.
 
== Története ==
[[1256]]-tól szerepel írott forrásokban, ekkor ''"Krumpach"'' alakban említik. A [[rihnó]]i váruradalom része volt. [[1273]]-ban ''"Krompach"'', [[1282]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] király oklevelében ''"Kurumpach"'' néven említik. Már ekkor jelentős bányásztelepülés, a szepes-gömöri vasgyártás egyik fontos helye, a szepesi váruradalom része. Hegyeiben [[vas]]at és [[ezüst]]öt bányásztak. [[1285]]-ben ''"Karumpha"'', [[1304]]-ben ''"Chrompach"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. A [[14. század]] elején kereskedelmi központ vásártartási joggal. Plébániáját [[1397]]-ben alapították, [[gótika|gótikus]] templomát [[1424]]-ben szentelték fel. [[1574]]-ben Gundelfinger Dániel három vashámort[[vashámor]]t alapított itt. A város [[16. század]]ban már gazdag kereskedőcsaládok irányítása alatt állt és [[1602]]-ben szabad királyi város lett. Az [[1670-es évek]]ben több [[kurucok|kuruc]] támadás érte. [[1787]]-ben 178 házában 1601 lakos élt. [[1828]]-ban 241 háza volt 1767 lakossal. [[1831]]-ben súlyos [[kolera]]járvány sújtotta. A [[19. század]]-ig csak kisebb vashámorok működtek területén. Ekkor alapították a Korompai Vastermelő Üzem részvénytársaságot, mely a [[20. század]] elejére Magyarország legnagyobb vasművévé nőtte ki magát. A századfordulón már mintegy 3500 dolgozót foglalkoztatott.
 
[[Vályi András]] szerint ''"Alsó, és Felsõ Krompach. Két német mezõ Város Szepes Várm. földes Ura G. Csáky, és Goldenfinger Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Iglóhoz két mértföldnyire, vas bányáji is vagynak, földgyei meg lehetõsek, réttyei jók, legelejök van."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] geográfiai szótárában így ír a városról: ''"Krompach, Szepes v. tót-német bányaváros, Szomolnokhoz[[Szomolnok]]hoz éjszakra 3 1/2 mfldnyire, kellemes völgyben: 1376 kath., 482 evang. lak., kik bányászságból, gyolcs-szövésből, méz-tisztitásból és zsindely-csinálásból keresik élelmöket. Kath. és evang. anyaszentegyház. Vashámorok. Vizimalmok. F. u. gr. Csáky nemzets. és Gundelfinger, kinek itt szép kastélya és kertje van. Ut. p. Lőcse."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 6378 lakosából 2560 magyar, 2440 szlovák, 1063 német és 131 szerb volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. Az üzemet az [[I. világháború]] után bezárták. 1921. február 21-én a településen véres harcokra került sor, melyet [[korompai felkelés]] (szlovákul ''Krompašská vzbura'') néven emlegetnek. A munkások megmozdulását a katonaság verte szét, majd a gyárat [[1923]]-ban szétszerelték. [[1937]]-ben a vasmű helyén rézművet építettek, amely ma is üzemel.
46. sor:
 
== Nevezetességei ==
* [[Szent János apostol]] tiszteletére szentelt [[római katolikus]] plébániatemploma [[1774]]-ben épült. [[1910]]-ben bővítették.
* A plébánia [[1751]]-ben épült, [[1780]]-ban leégett, [[1792]]-ben újjáépítették. Anyakönyveit [[1638]]-tól vezetik.
* A Hétfájdalmú Szűzanya, valamint [[Szent Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]] tiszteletére szentelt kápolnái [[2000]]-ben épültek.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Korompa”