„Pannoniai őrgrófság” változatai közötti eltérés

 

A '''Pannóniai Őrgrófság''' a [[Frank Királyság]]ban, majd a [[Keleti Frank Királyság]]ban a [[Bajor Hercegség]] határtartománya volt a mai Kelet-Ausztria és Nyugat-Dunántúl területén. A [[8. század]]ban és a [[9. század]] elején említik '''Awarenmark''', [[9. század]]ban '''Ostmark''', '''Ostland''' és '''marchia orientalis''' néven is. A magyar honfoglalás és a [[pozsonyi csata]] után megszűnt, területe részben magyar településterület, részben a [[gyepű]] része lett. Az [[augsburgi csata]] utáni időszakban a [[Német-római Birodalom]]ban hasonló területen újraszervezték, mint [[Osztrák Őrgrófság]]ot.

[[795]]-ben fordulat következett be a háborúban. Belháború tört ki az avarok között, amelynek során megölték a [[kagán]]t és fővezérét, a [[jugurrus]]t. A pannónia részek ura, a [[tudun]] az ősszel [[Aachen]]be utazott és valószínűleg felvette a kereszténységet. A frank–longobárd sereg 795 őszén a tudun területére, Pannóniába vonult, [[Friauli Erik]] és [[Vojnomir]] [[szlavóniai fejedelem]] vezetésével. Továbbvonulva megtámadták a kagáni székhelyet, majd a kincstár egy részével elhagyták az országot. [[796]] nyarán [[Pipin itáliai király]] indult a kagán székhelye ellen. A Dunánál letáborozott, majd sikerese tárgyalások után békésen átkeltek a Dunán, ahol a kagán kíséretének tagjaival, a [[tarkán]]okkal együtt behódolt neki. A kagántól kapott újabb kincseket ezután magával vitte. [[797]]-ben azonban a tudun és pannóniai avarok fellázadtak, megölték Friauli Eriket és Gerold bajor kormányzót. [[803]]-ig tartottak a harcok, amikor a tudun békét ajánlott, mivel [[Krum bolgár kán]] délkelet felől megtámadta a kagán országrészét és a Dunától keltre eső avar területeket meghódította. A pannóniai avarok ekkor behódoltak. {{refhely|Papp: Nagy Károly|45–46. o.}}

 

 

== Őgrófok ==

 

 

== Hivatkozások ==