„Beszédaktus-elmélet” változatai közötti eltérés

Ezekben az esetekben sikeresek a beszédaktusok, elérik a céljukat, vagyis ha megkérdezem, hogy ideadná-e, akkor valószínűleg megkapom azt. Másrészt ezek nem állnak összhangban illokúciós indikátorokkal. Elvileg ki kellene zárnunk az ilyen eseteket a beszédaktus-elméletből, azonban ez hiba lenne, mivel egyértelműen nyelvi cselekvésekről van szó. Searle azokat az eseteket, ahol közvetetten hajtunk végre beszédaktusokat egy másik közvetlen végrehajtásával, '''közvetett beszédaktus'''nak nevezi. Más esetekben, amikor a mondat jelentése szisztematikusan eltér a szándékolt jelentéstől, metaforáról, iróniáról, szarkazmusról, túlzó kijelentésről, és eufemizmusról is beszélhetünk. Közvetett beszédaktus lehet például retorikai kérdés, vagy udvariasság.