„Savoyai Sarolta francia királyné” változatai közötti eltérés

1443. március 11-én a másfél éves hercegnőt eljegyezték Szász Frigyessel, II. Frigyes szász választófejedelem legidősebb fiával, ám a házassági megállapodást ismeretlen okok miatt végül felbontották. Kevesebb, mint 8 évvel ezután, 1451. február 14-én, a kilenc és fél esztendős Sarolta nőül ment az akkor már 27 éves francia dauphin-hez (trónörökös), a későbbi XI. (Valois) Lajoshoz, VII. Károly francia uralkodó és Anjou Mária legidősebb fiához, habár a francia király nem járult hozzá a frigyhez, ami a dauphin-nek immár a második házassága volt, ugyanis első felesége, Skóciai (Stuárt) Margit 1445. augusztus 16-án, 20 évesen, gyermektelenül halt meg, kilenc évnyi házasság után. Állítólag Sarolta és Lajos frigye pont olyan boldogtalan volt, mint mikor még Margit volt a trónörökösné, mivel a dauphin igen csak elhanyagolta ifjú feleségét, annak minden előnyös tulajdonsága ellenére is. Például mikor a férfi harcba szállt a francia koronáért, egy időre magára hagyta hitvesét Burgundiában, ahol mindketten száműzetésben voltak, hogy megvédje jogos örökségét. Sarolta királynét addig is Bourbon Izabella gondjaira bízta, aki Károlynak, Burgundia urának volt a hitvese. A korabeli feljegyzések szerint Sarolta így vélekedett Izabelláról: ,, Miközben ő egy ízig-vérig királyi hercegnő volt, mégsem egy olyan személy, akiben egy férfi nagy örömét lelhetné, ám bárhogy is, de dicséretére váljék, az, hogy milyen kitűnő ízlés bír, s hogy milyen gyönyörű otthoni könyvtára. " 1461. július 22-én a 19 éves asszony hivatalosan is Franciaország királynéja lett, s ezt a státuszát egészen férje haláláig (1483. augusztus 30.) sikerült is megőriznie, akinek házasságuk 32 és fél éve alatt összesen nyolc gyermeket adott, habár közülük csupán hárman élték túl a csecsemőkort: