„Simai Kristóf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
További információ, hivatkozások |
→Élete: kiegészítés szakácskönyvéről |
||
6. sor:
Piarista tanár volt, az ország sok városában működött; 1776–1790 között [[Kassa|Kassán]], 1790-től 1820-ig, nyugdíjazásáig [[Körmöcbánya|Körmöcbányán]]. 1829-ben [[Selmecbánya|Selmecbányán]] a piarista rend szeniora lett. Számos iskolai drámát írt diákjai számára, utóbb világi színművekkel is megpróbálkozott. ''Igazházi'' című darabjával nyitotta meg előadásait [[Kelemen László (színigazgató)|Kelemen László]] első magyar színtársulata Budán 1790. október 25-én.
Az 1790-es évek derekától szótárírással kezdett foglalkozni. Összegyűjtötte a 18. századi népies színezetű irodalmi nyelv szókincsét, valamint a rokon táj- és régi szavakat. Foglalkozott nyelvészeti tanulmányokkal.<br />
Szakácskönyvet is írt 1795 és 1799 között: kéziratos szakácskönyve több füzetből álló receptgyűjtemény, a Szemelvények Simai Kristóf kéziratos szakácskönyvéből (1.) |date=2008-04-01|author=''[[Fehér Béla]]''|publisher= MNO|accessdate=2011-12-10}}</ref> A szerző kiadásra szánta gyűjteményét, mint azt a munkájához írt Előbeszédben is megfogalmazza: ''"(...) helyesnek, sőt hasznosnak is találtam, hogy egy új, 's jó rendbe szedett szakácskönyvnek készítéséhez fogjak, (...) az ilyes könyvre szükségek lévén kivált a házi gazdasszonyoknak (...)".'' Simai szakácskönyve közel kétszáz év elteltével jelent meg először nyomtatásban, szerkesztett, az eredeti nyelvezetet megtartó, de mai helyesírásra átírt változatban.<ref>[http://www.alinea.hu/simai.php Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja. Alinea Kiadó, 2011.]</ref> A kötetben 604 recept szerepel, emellett különféle tanácsokat tartalmazó "Elegyes jegyzéket" is készített a szerző.<br />
Simai mint kilencvenéves aggastyán részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 1832. évi nagygyűlésén.
== Vígjátékai ==
| |||