„Rendszeres hangmegfelelések törvénye” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
A '''rendszeres hangmegfelelések''' törvénye (az [[összehasonlító nyelvészet]]ben) egy olyan, nyelvészek által alkalmazott technika, amelyet nyelvek rokonságának bizonyítására használnak. Célja az, hogy két (vagy több) nyelvet egyetlen alapnyelvre vezessen vissza különféle kölcsönös – nem feltétlenül szembetűnő – hasonlóságok alapján. A rendszeres hangmegfelelések alapján ezt az ónyelvetalapnyelvet helyre lehet állítani. A nyelvrokonság csak akkor ítélhető pontosnak, ha a feltételezett közös ős működőképes (bizonyos szintű kommunikációra alkalmas), és a rendszeres hangmegfelelések a véletlen példáktól eltekintve is érvényesek annak leszármazottaira.
 
A módszert a XIX. században fejlesztették ki az [[indoeurópai nyelvcsalád]] vizsgálata során, s azóta is a nyelvészek meghatározó része biztos módszernek tartja két nyelv rokonságának megítélésében.
3 847

szerkesztés