„Granikoszi csata” változatai közötti eltérés

Miután Nagy Sándor átkelt a [[Dardanellák|Hellészpontosz]]on, a makedón gyalogság mintegy {{szám|15000}} főt tett ki. Többségük a [[phalanx]] hat alegységébe volt beosztva, közös elnevezésük a „gyalogos Társak” (''pezhetairoi''). A makedón gyalogság másik fő komponense a ''hüpaszpisztészek'' egysége volt, amely rátermettség és testi erő alapján válogatott testület volt, és egyaránt otthonos volt a phalanx harcmodorban, illetve a könnyűgyalogosok és a lovasok támogatásával végrehajtott gyors rajtaütésekben.<ref>{{cite book |last=Bosworth |first=A. B. |title=Nagy Sándor: A hódító és birodalma |year=2002 |publisher=Osiris Kiadó |location=Bp. |id= ISBN 963-379-371-8 |pages=367-368}}</ref> A phalanx mellett a makedón [[lovasság]], közös nevén a „Társak” (''hetairoi''), képviseltek jelentős erőt. [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] szerint a Hellészpontosznál 1800 főt számláltak, azonban nem tudjuk, hogy ez csupán a Társakra vonatkozik-e vagy más makedón lovas egységeket is magában foglal. További lovasegységek voltak az ún. ''prodromoszok'', akik elsősorban felderítő feladatokat láttak el, a granikoszi csatában ők alkották a rohamozó előörsöt. A makedón hadsereg nélkülözhetetlen kiegészítői voltak a könnyűgyalogság és az íjászok is,<ref>{{cite book |last=Bosworth |first=A. B. |title=Nagy Sándor: A hódító és birodalma |year=2002 |publisher=Osiris Kiadó |location=Bp. |id= ISBN 963-379-371-8 |pages=370-373}}</ref> valamint rengeteg zsoldost is alkalmaztak. A zsoldosok leggyengébb pontja a moráljuk volt, és az, hogymivel az anyagiakon kívül más cél nem vezérelte őket, szemben a hazájukért harcoló polgárokkal. Nagy Sándor vezetői képességeinek és bátorságának köszönhetően azonban sikerült fenntartani a sereg egységét.<ref name="Moerbeek" />