„Granikoszi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
Nagy Sándor hamar átlátta a perzsa seregek elhibázott helyezkedését: a lovasság legnagyobb ereje a lendületében és jó manőverezési képességében rejlik, azonban a folyó partján állva egyiket sem tudták érvényesíteni. A folyótól túl nagy távolságra állomásozó erős zsoldos hoplitaseregnek pedig esélye sem volt arra, hogy a csata alakulásába bele tudjon szólni.<ref name="Tsou3839">{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |id= ISBN 1-57488-697-5 |pages=38-39}}</ref>
Sándor az átkelést úgy tervezte, hogy azok az egységek, amelyeknek a folyó átszelése komolyabb kihívást jelent (így például a hosszú lovassági [[Szarissza|szarisszával]] felszerelt ''prodromosz''ok) a könnyebben járható partszakaszokon vágjanak át. A seregeknek a folyó folyásirányával megegyező irányban, átlósan kellett átkelniük, hogy gyorsabban haladjanak, így ráadásul a perzsák nehezebben tudták kiszámítani, hogy a partnak melyik szakaszán fognak megérkezni. Először a könnyűlovasok és a gyalogosok keltek át, akik jól felszerelt páncélzatuknak köszönhetően ki tudták védeni a lándzsák és nyilak rájuk zúduló záporát, azonban a túlparton az ellenséges lovasság túlerőben lévő legjavával találták szembe magukat. Súlyos veszteségek közepette visszaszorultak a folyóhoz, ám addigra feladatukat jórészt teljesítették: a perzsa támadás lendületét felfogták, így Sándornak lehetősége nyílt az ellentámadásra. Sándor elit lovasszázadának élén a legelkeseredettebb közelharcba vetette magát bele, ahol számos perzsa főtiszt őt magát akarta megölni. Egyikük annyira közel jutott hozzá, hogy a sisakjára tudott csapni, azonban Sándort a kegyelemdöféstől egyik tisztjének, „Fekete” [[Kleitosz]]nak a gyors közbelépése végül megmentette.<ref name="ABB6669" /><ref name="Moerbeek" /><ref name="MW3435" /> A közelharcban makedónok somfából készült hosszú lándzsáikkal hamar felülkerekedtek a perzsák gyengébb minőségű és jóval rövidebb dárdáival szemben.<ref name="Tsou3839" />
Nyolc perzsa parancsnokot mészároltak le az összecsapásban, köztük [[III. Dareiosz perzsa király|Dareiosz]] sógorát, [[Mithridatész (perzsa hadvezér)|Mithridatész]]t. Az egész mindössze néhány perc alatt zajlott le. A csatát a makedón lovasság minőségbeli fölénye, jobb fegyverzete (elsősorban somfából készült hosszú lándzsáik) döntötte el Sándorék javára. A dombokon állomásozó zsoldosok a váratlan fordulat előtt döbbenten álltak, azonban helyben maradtak, minden bizonnyal fegyverszünetre számítottak. Nagy Sándor azonban nem volt békülékeny hangulatban. A sötétben a zsoldosok nagy részét lemészárolták, az életben maradtakra pedig élethosszig tartó kényszermunka várt [[Thrákia]] ezüstbányáiban.<ref name="ABB6669" /><ref name="Moerbeek" /><ref name="MW3435" />
== Következményei ==
| |||