Főmenü megnyitása

Módosítások

A [[kvantummechanika|kvantummechanikában]] a [[pálya (fizika)|pálya]] fogalma a [[határozatlansági reláció]] miatt elveszti értelmét. {{refhely|Landau III|1. $. A határozatlansági elv}} A kvantummechanika viszont egy nem teljesen önkonzisztens elmélet, nem lehet kizárólag saját fogalmaiból kiindulva teljes elméletet alkotni. A kvantummechanika a klasszikus fogalmak között teremt újszerű kapcsolatot. Elsősorban a [[mérés]] az, amely visszanyúl a klasszikus fizikához, mert a mérés egy klasszikus makroszkopikus test és egy kvantumobjektum kölcsömhatása. {{refhely|Landau III|7. $. A hullámfüggvény és a mérés}} A kvantummechanikában a kölcsönhatás, például [[szórás (fizika)|szórás]] időbeli lefolyásának leírásáról le kell mondanunk, a kvantummechanikai [[szóráselmélet]] a bejövő részecskék végtelenbeli kezdőállapotai és a kimenő részecskék végtelenbeli végállapotai között teremt összefüggést a szórásamplitúdón keresztül. A kezdeti és a végállapotot kváziklasszikus hullámfüggvény, a hulámfüggvény aszimptotikus alakja írja le, a szórásamplitúdót pedig a kvantummechanikai [[hullámegyenlet]]tel pl. a nemrelativisztikus kvantummechanikában a [[Schrödinger-egyenlet]]tel számolhatjuk ki. A kezdeti és végállapotot is tartalmazó hullámfüggvény aszimptotikus alakja, azaz amihez szórócentrumtól való távolság nagy, végtelenbe tartó értéke esetén a hullámfüggvény alakja közelít: {{refhely|Landau III|123. $. Általános szóráselmélet}}
 
:<math> \psi \approx e^{ikz} + \frac{f(\theta)}{r} e^{ikr} </math>
 
ahol az első tag a bejövő síkhullám, a második pedig a kimenő gömbhullám. Ez a lehető legáltalánosabb alak, ha a [[spin]]t nem vesszük figyelembe. A hullámfüggvény normálása itt olyan, hogy a hullám áramsűrűsége a ''v'' sebességgel <ref group=megj> A kváziklasszikus eset miatt beszélhetünk a sebességről </ref> egyezik meg. Annak a valószínűsége, hogy a szóródó részecske a <math> d\Omega </math> térszögelemen, a <math> dS = r^2 d\Omega </math> felületen egységnyi idő alatt áthaladjon: {{refhely|Landau III|123. $. Általános szóráselmélet}}
 
:<math> dn = v \bigg| \frac{f(\theta)}{r} \bigg|^2 dS = v |f(\theta)|^2 d\Omega </math>
 
a '''differenciális hatáskeresztmetszet''' pedig: {{refhely|Landau III|123. $. Általános szóráselmélet}}
 
== Megjegyzések ==
69 861

szerkesztés