„Nemzeti Párt (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Jenkiz (vitalap | szerkesztései)
Jenkiz (vitalap | szerkesztései)
32. sor:
[[1878]] tavaszán alakult részint azokból a képviselőkből, akik már a [[Deák-párt]] és a [[Balközép]] fúziójakor a Deák-pártból kiváltak és [[Sennyey Pál]] báró vezetése alatt külön pártot alapítottak [[Jobboldali Ellenzék]] elnevezéssel, részint pedig azokból a képviselőkből, akik később, [[Bosznia-Hercegovina]] megszállása miatt (1878) illetve az [[Ausztria|Ausztriával]] tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezés Magyarország számára kedvezőtlenebb megújítása miatt váltak ki a [[Szabadelvű Párt]]ból és [[Független Szabadelvű Párt]] néven a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedtek. Vezérei [[Apponyi Albert]] gróf és [[Szilágyi Dezső (politikus)|Szilágyi Dezső]] lettek.
 
Programjának főbb pontjai: Ausztriához való viszonyunkban az [[1867]]-es kiegyezés által a nemzet részére biztosított jogok sértetlen fentartása, a pénzügyi bajok orvoslása és a közigazgatás korszerü reformja voltak. [[1890]]-ben, a kabinet újjáalakításakor Szilágyi Dezső igazságügyminiszterré neveztetett ki, az [[Egyesült ellenzék]] pedig kizárólag Apponyi Albert gróf vezérlete alatt működött. [[1891]] végén az országgyülés feloszlatását megelőzőleg fejtette ki Apponyi Albert gróf a képviselőházban azt a programmot, melynek alapján a közjogi alapon álló egyesült ellenzék felvette a ''Nemzeti Párt'' nevet. Ezt a magyar nemzethez intézett Szózatban proklamálta, melynek sarkelvei: nemzeti politika az 1867-es [[kiegyezés]] alapján; a közös hadsereg kiegészítő részét tevő magyar hadseregben magyar katonai nevelés által a magyar szellem és hazafiúi érzés ébren tartása; erős magyar államhatalom szervezése egyfelől, erőteljes nemzeti élet másfelől; a törvényhozás és a választási törvény, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, a szabadság és nemzeti erő biztosítékaival; nemzeti szellemben vezetett közoktatás; az ország önálló közgazdasági egyénítése az 1867-ikies törvény valódi szellemében. A ''Nemzeti Pártnak'' két napilapja volt: a [[Nemzeti Újság]] és a [[Budapester Tagblatt]].
 
A párt [[1900]] februárjában [[Széll Kálmán]] és Apponyi megegyezéséből kifolyólag egyesült a [[Szabadelvű Párt]]tal. A korban sok vitát kiváltó és hosszasan elnyújtott véderőreform körüli feszültségek hatására Apponyi [[1903]]. [[november 24.|november 24]]-én kilépett a Szabadelvű Pártból és korábbi párttársaival újjáalapította a Nemzeti Pártot, mely [[1905]] januárjában a Szabadelvű Párttal szemben felállított [[szövetkezett ellenzék|ellenzéki szövetség]] születésekor beolvadt a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]]ba. Később újjá már nem alakult.