„Pjetër Bogdani” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ré (vitalap | szerkesztései) |
|||
13. sor:
Bogdani padovai tartózkodása alatt, 1685-ben jelent meg olasz és albán nyelvű teológiai traktátuma ''Cuneus prophetarum'' címen (albánul ''Çeta e profetëve''). Az albán nyelvű résszel Bogdani már tíz évvel korábban elkészült, de a Collegium Propaganda Fide – amelyhez segítségért fordult – visszautasította a megjelentetést. Az 1685-ben Barbarigo bíboros nyomdájában megjelent kétkötetes mű kéthasábos oldalakkal jelent meg (bal oldalon az albán, jobb oldalon az olasz szöveggel), albán nyelvű része a cirill betűkkel kiegészített latin betűs [[albán ábécé]]n alapult. Az első kötetben az ajánlások után két nyolcsoros vallásos vers ([[Lukë Suma]] és Bogdani unokatestvére, [[Lukë Bogdani]] költeményei) majd Bogdani [[ótestamentum]]i traktátumai találhatóak az ember teremtéséről, a [[próféták]] életéről és a [[Messiás]]ról, legvégül pedig a tíz [[Sibylla]] verses dala olvasható. A második kötet az [[Újtestamentum]] eseményeiből merít, [[Jézus Krisztus]] életéről, csodatételeiről, kálváriájáról, haláláról és feltámadásáról találhatóak traktátumok. Ugyanebben a kötetben olvasható [[Dániel könyve|Dániel könyvének]] egy részlete nyolc nyelven ([[latin nyelv|latinul]], [[görög nyelv|görögül]], [[örmény nyelv|örményül]], [[arámi nyelv|arameusul]], [[héber nyelv|héberül]], [[arab nyelv|arabul]], [[olasz nyelv|olaszul]] és [[albán nyelv|albánul]]), valamint egy fejezet az [[Antikrisztus]] életéről.
A ''Cuneus prophetarum''ot a korai albán irodalom legjelesebb alkotásaként tartják számon, egyúttal a korábbi fordításokkal szemben az első albán nyelven megjelent eredeti prózai mű, tagadhatatlan művészeti és irodalmi értékekkel. Bogdani traktátumainak szellemisége a klasszikus filozófiai hagyományon alapuló ([[Platón]], [[Arisztotelész]], [[Szent Ágoston]], [[Aquinói Szent Tamás]]), [[barokk]] hatásokat mutató [[humanizmus|humanista]] munka. A szövegek szerzőjük kiterjedt műveltségéről vallanak, nem csupán teológiai és vallásfilozófiai, de asztronómiai, földrajzi, fizikai és történettudományi síkon is. Bogdani alapvető filozófiai szándéka a megismerhetetlen Isten megismerése, a [[létezés]] indokainak feltárása.
Irodalmi szempontból Bogdani vallásos költészetét messze túlszárnyalja kiforrott irodalmi nyelvezetű prózája, amiért az albán prózaírás atyjaként tekintenek rá.
| |||