„Békató” változatai közötti eltérés

A települést [[1387]]-ben említik először abban az oklevélben, melyben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond király]] a dobrai uradalmat az alsólendvai[[alsólendva]]i [[Széchy családnakcsalád]]nak adja. Dobra várának tartozéka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.{{Csánki}}</ref>

[[1607]]-ben a dobrai uradalommal együtt a [[Batthyány család]] birtoka lett. [[1720]]-ban 6 házat számláltak a településen. [[1787]]-ben 37 házában 213 lakos élt. [[1830]]-ban 32 háza volt 222 lakossal. [[1857]]-ben 34 házat és 250 lakost számláltak itt.

[[Vályi András]] szerint ''" BÉKATÓ. Krottendorf. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz más fél mértföldnyire, középszerű földgye van, réttyei, ’s szőlei is többnyire meglehetősek, erdeje, legelője elég, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

[[Fényes Elek]] szerint ''" Békató, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban. Ut. p. Radkersburg."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Békató kis német község a stájer határon, 38 házzal és 255 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Vas-Dobra, távirója Gyanafalva. Lakosai a kocsikasfonást mint jövedelmező háziipart űzik."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>

[[1910]]-ben 249, túlnyomórészt [[németek|német]] lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szentgotthárdi járás]]ához tartozott. A békeszerződések [[Ausztria|Ausztriához]] csatolták.

[[1971]]-ben Vasdobrához csatolták. [[2001]]-ben 142 lakosa volt.