„Magmás kőzetek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.183.100.204 (vita) szerkesztéséről Luckas-bot szerkesztésére |
|||
55. sor:
* [[gabbró]] – sötét színű, bázisos kémhatású kőzet
== Kismélységi magmás kőzetek ==
A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven ''szubvulkáni'' kőzet. A szubvulkanitokra ''porfíros'' vagy ''holokristályos'' kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél Két jellegzetes kőzete:
* [[gránitaplit]]
* [[gabbró lamprofir]]
A szubvulkanitok három féle alakot vehetnek fel:
* ''pegmatitok'' - illóanyagokban dús, nagy méretű kristályokkal
* ''aplitok'' - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig világos színű
* ''lamprofirok'' - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig sötét színű
== Felhasználásuk ==
64 ⟶ 72 sor:
A [[láva]] megszilárdulásával keletkeznek, akkor amikor a magma a felszínre jut. Ekkor kristályai aprók lesznek, sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg. Ilyenek például a [[bazalt]] (sötét színű,kis- és nagykockakő burkolatú utak), az [[andezit]] vagy a [[riolit]] és a [[dácit]]. Kőzetszövete ''porfíros'' vagy ''üveges''.
== Vulkáni törmelékes kőzetek ==
A vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok megszilárdulásával keletkeznek.
=== Vulkanogén tartalom alapján ===
A túlnyomórészt elsődleges vulkáni anyagból álló vulkanoklasztit a [[piroklasztit]]. A csak 25-75%-ban áll vulkanogén törmelékekből és más üledékes anyagokkal keveredett
kőzet a [[tufit]] (például a [[homokkőtufit]]). Ha a vulkanogén tartalom csak 10-25%, [[tufás kőzet]]ről beszélünk.
==== Piroklasztitok ====
A piroklasztit olyan vulkáni törmelékes kőzetfajta, amely legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmaz. Ez hólyagos-hólyagüreges magmás képződményekből (''juvenilis részek'' – [[salak]] vagy [[horzsakő]]), a mélyben kialakult kristályokból és tömött szövetű (litikus) kőzetrészekből áll.
Az olyan piroklasztit kőzetté vált vulkáni törmelék, amelynek [[szemcseméret]]e nem nagyobb két milliméternél, a [[tufa]]. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi [[lapilli]]t (2-64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.
A 64 milliméternél nagyobb szemcséket tartalmazó kőzet – ha lekerekített formájú szemcsékből ([[vulkáni bomba|bomba]]) – keletkezett, a [[piroklasztos agglomerátum]]. Ha szögletes szemcsékből (blokk), akkor [[piroklasztos breccsa]].
=== Kémiai összetétel alapján ===
Kémiai összetételük alapján a vulkanoklasztitok lehetnek savanyú (például a [[riolittufa]], vagy a [[dácittufa]]), neutrális ([[andezittufa]]), illetve bázisos ([[bazalttufa]]) természetűek.
== Külső hivatkozások ==
| |||