Wikipédia

„Morvaország” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ChuispastonBot (vitalap | szerkesztései)
24 778 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: dsb:Morawa
Javítás
1. sor:
{{Történelmi ország infobox
[[Fájl:Flag of Moravia.svg|bélyegkép|250px|<center>Morvaország zászlaja<center>]]
| megnevezése = Morvaország
[[Fájl:CZ-cleneni-Morava-wl.png|thumb|250px|Morvaország a jelenlegi [[kraj]]okhoz viszonyítva]]
| státusz =
| előd 1 =
| előd 1 zászló =
| utód 1 = Csehszlovákia
| utód 1 zászló = Flag of Czechoslovakia.svg
| megalakulás éve = 8. század
| megszűnés éve = 1918
| zászló = Flag of Moravia.svg
| zászló szócikke = Morvaország zászlaja
| címer = Moravia.svg
| címer szócikke = Morvaország címere
| mottó =
| térkép = Morava druha polovina 17 stoleti.PNG
| térképméret =
| térképaláírás = Morvaország a [[17. század]]ban
| főváros = [[Brünn]] ([[1641]]-ig [[Olmütz]])
| terület = 22 348,87
| népesség = [[csehek]], [[morvák]], [[szlovákok]]
| pénznem =
| pénznem ISO-kódja =
| nemzeti ünnep =
| himnusz =
| hivatalos nyelvek =
| vallás =
| államforma =
| államfő =
| államfő-helyettes =
| kormányfő =
| uralkodó =
| dinasztia =
| törvényhozás =
}}
 
'''Morvaország''' ([[cseh nyelv|csehül]] és [[szlovák nyelv|szlovákul]]: ''Morava''; [[német nyelv|németül]]: ''Mähren'' ({{kiejtés|Mähren.ogg|németül}};), [[lengyel nyelv|lengyelül]]: ''Morawy'') történelmi régió a mai [[Csehország]] keleti részén. Nevét a [[Morva (folyó)|Morva folyóról]] kapta, ami a terület északnyugati részén ered, és amelynek nagyjából a vízgyűjtő területét jelenti.
 
Az utóbbi néhány évszázad során Morvaország (illetve így ''Morvaország-Szilézia'') a korábbi [[Szilézia]] tartomány egy részét, az úgynevezett [[Morva-Szilézia|Morva-Sziléziát]] is magába foglalta. (Amikor [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] Szilézia nagy részét [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolta, Szilézia legdélebbi része a [[Habsburg Birodalom]] része maradt.)
== Földrajza ==
 
== Neve ==
Morvaország Csehország keleti harmadának nagy részét elfoglalja, beleértve a [[Dél-Morvaországi kerület|Dél-Morvaországi]] és a [[Zlíni kerület]]et, valamint a [[Morvaország-Sziléziai kerület|Morvaország-Sziléziai]], az [[Olomouci kerület|Olomouci]], a [[Pardubicei kerület|Pardubicei]], a [[Vysočina kerület|Vysočina]] és a [[Dél-Csehországi kerület]] egy részét.
Nevét a [[Morva (folyó)|Morva]] folyóról kapta, ami a terület északnyugati részén ered, és amelynek nagyjából a [[vízgyűjtő terület]]ét jelenti.
 
== Földrajza ==
Északon [[Lengyelország]]gal és Cseh-[[Szilézia|Sziléziával]], keleten-délkeleten [[Szlovákia|Szlovákiával]], délen [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriával]], nyugaton-északnyugaton a történelmi [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországgal]] határos. Északi határait a [[Szudéták]] alkotják, melyek keleten a [[Kárpátok]]ban folytatódnak. A kanyargó [[Thaya]] folyó folyik végig az [[Ausztria|osztrák]] határidéken, és [[Hardegg]] környékén a határ mindkét oldalán természetvédelmi terület húzódik.
[[Fájl:Schoberova mapa Moravy a Slezska (1888).jpg|bélyegkép|balra|160px|Morvaország-Szilézia domborzati térképe (1888)]]
Északon [[Lengyelország]]gal és Cseh-[[Szilézia|Sziléziával]], keleten-délkeleten [[Szlovákia|Szlovákiával]], délen [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriával]], nyugaton-északnyugaton a történelmi [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországgal]] határos. Északi határait a [[Szudéták]] alkotják, keleti határait pedig a [[Fehér-Kárpátok]], ennek legmagasabb pontja a 970 méteres [[Velká Javořina]].
 
Délen a [[Hodonín]] és [[Břeclav]] körüli terület a [[Bécsi-medence]] része. A kanyargó [[Thaya]] folyó folyik végig az [[Ausztria|osztrák]] határvidéken, és [[Hardegg]] környékén a határ mindkét oldalán [[természetvédelmi terület]] húzódik.
A régió szívében a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi terülnek el, 180-250 méteres tengerszint feletti magasságban. Nyugaton a [[Cseh–Morva-dombság]] 800 méter fölé emelkedik, míg a legmagasabb hegy, az 1490 m magas [[Praděd]] (németül: ''Altvater'') északnyugaton, a Szudétákban található. Délebbre fekszik a [[Jeseníky]] felföld (400 – 600 m), ami 310 méterig ereszkedik az [[Odera]] felső folyásánál, [[Hranice na Moravě]] közelében ([[Morva-kapu]]), hogy aztán [[Beszkidek]] néven 1322 méteres magasságba elmelkedjen ([[Lysá hora]], németül ''Kahlberg''). Ez a három gerinc a Morva-kapuval az [[európai vízválasztó]] részét képezi. Morvaország keleti határait a [[Fehér-Kárpátok]] alkotják; legmagasabb pontjuk a 970 méteres [[Velká Javořina]].
 
A régió szívében a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi terülnek el, 180-250 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. Nyugaton a [[Cseh–Morva-dombság]] 800 méter fölé emelkedik, míg a legmagasabb hegy, az 1490 m magas [[Praděd]] (németül ''Altvater'') északnyugaton, a Szudétákban található. Délebbre fekszik a [[Jeseníky]] felföld (400 – 600 m), ami 310 méterig ereszkedik az [[Odera]] felső folyásánál, [[Hranice na Moravě]] közelében ([[Morva-kapu]]), hogy aztán [[Beszkidek]] néven 1322 méteres magasságba emelkedjen ([[Lysá hora]], németül ''Kahlberg''). Ez a három gerinc a Morva-kapuval az [[európai vízválasztó]] részét képezi.
Az utóbbi néhány évszázad során Morvaország (illetve így ''Morvaország-Szilézia'') a korábbi [[Szilézia]] tartomány egy részét, az úgynevezett [[Morva-Szilézia|Morva-Sziléziát]] is magába foglalta. (Amikor [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] Szilézia nagy részét [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolta, Szilézia legdélebbi része a [[Habsburg birodalom]] része maradt.)
 
== Gazdasága ==
Délen a [[Hodonín]] és [[Břeclav]] körüli terület a [[Bécsi-medence]] része, itt a mélyebb üledékes rétegekből [[kőolaj]]at és [[barnaszén|barnaszenet]] bányásznak. Ostrava környékén [[1995]]-ig jelentős szénbányászat folyt. A legfontosabb ipari termékek a vas, a vegyipari termékek, a bőr és az építőanyagok. A fő gazdasági központok [[Brno]], [[Olomouc]] és [[Ostrava]]. Más mezőgazdasági ágazatok mellett Morvaország a [[szőlőművelés]]ről nevezetes; az ország szőlőinek 94%-a itt található, és ez az ország bortermelésének központja is.
 
== Történelme ==
 
=== Ókor és korai középkor ===
[[I. e. 60]] körül a [[Kelták|kelta]] [[boiok]] visszavonultak a területről, és helyükre a [[Germán népek|germán]] [[kvádok]] érkeztek. A területre a [[6. század]] során [[Szláv népek|szláv]] törzsek érkeztek, akiket a [[Morva (folyó)|Morva]] folyó után [[morvák]]nak kezdtek hívni.
 
[[I. e. 60|Kr. e. 60]] körül a [[Kelták|kelta]] [[boiok]] visszavonultak a területről, és helyükre a [[Germán népek|germán]] [[kvádok]] érkeztek.
 
A területre a [[6. század]] során [[Szláv népek|szláv]] törzsek érkeztek, akiket a [[Morva (folyó)|Morva]] folyó után [[morvák]]nak kezdtek hívni.
 
=== Morva Fejedelemség ===
[[Fájl:Nitra moravia 833.png|bélyegkép|jobbra|250px|Morvaország területe a 9. század első harmadában (a mai [[országhatár]]ok feltüntetésével)
{| width="100%" style="background-color:transparent;"
| width="50%" | {{jelmagyarázat|#C2E89D|[[Morva Fejedelemség]]}}
| width="50%" | {{jelmagyarázat|#A4C9EE|[[Nyitrai Fejedelemség]]}}
|}]]
{{bővebben|Morva Fejedelemség}}
A [[8. század]] végén jött létre a [[Morva Fejedelemség]] a jelenlegi Délkelet-Morvaország, [[Záhorie]] (Délnyugat-[[Szlovákia]]) és [[Alsó-Ausztria]] területén. [[833]]-ban a [[Nyitrai Fejedelemség]] elfoglalásával létrejött a [[Nagymorva Birodalom]], melynek első uralkodója [[I. Mojmír morva fejedelem|I. Mojmír]] ([[830]]-[[846]]) volt. A Nagymorva Birodalom legnagyobb területi kiterjedését a [[890-es évek]]ben, [[I. Szvatopluk morva fejedelem|I. Szvatopluk]] uralkodása alatt érte el. Ezekben az időkben a birodalom magába foglalta a mai Csehország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-[[Magyarország]] ([[Pannonia (provincia)|Pannónia]]) területeit, [[Lusatia|Lusatiát]] a jelenlegi [[Németország]] és [[Szilézia]] területén, valamint a [[Visztula]] felső medencéjét Dél-[[Lengyelország]]ban. Szvatopluk [[895]]-ben bekövetkezett halála után a [[csehek|cseh]] fejedelmek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, [[Karintiai Arnulf]] hűbéreseivé váljanak, a morva államot pedig [[906]]-[[907]]-ben a [[magyarok]] elsöpörték.
[[Image:Nitra moravia 833.png|right|thumb|250px]]
A [[8. század]] végén jött létre a [[Morva Fejedelemség]] a jelenlegi Délkelet-Morvaország, [[Záhorie]] (Délnyugat-[[Szlovákia]]) és Alsó-Ausztria területén. [[833]]-ban a [[Nyitrai Fejedelemség]] elfoglalásával létrejött a [[Nagymorva Birodalom]], melynek első uralkodója [[I. Mojmir]] ([[830]]-[[846]]) volt. A Nagymorva Birodalom legnagyobb területi kiterjedését a [[890-es évek]]ben, [[I. Szvatopluk]] uralkodása alatt érte el. Ezekben az időkben a birodalom magába foglalta a mai Csehország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-[[Magyarország]] ([[Pannonia (provincia)|Pannónia]]) területeit, [[Lusatia|Lusatiát]] a jelenlegi [[Németország]] és [[Szilézia]] területén, valamint a [[Visztula]] felső medencéjét Dél-[[Lengyelország]]ban. Szvatopluk [[895]]-ben bekövetkezett halála után a [[csehek|cseh]] fejedelmek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, [[Karintiai Arnulf]] hűbéreseivé váljanak, a morva államot pedig [[906]]-[[907]]-ben a [[magyarok]] elsöpörték.
 
=== Cseh és lengyel uralom ===
 
Miután a magyarok [[955]]-ben [[Augsburgi csata|Augsburgnál]] vereséget szenvedtek [[I. Ottó német-római császár]]tól, szövetségese, [[I. Boleszláv cseh herceg|I. (Kegyetlen) Boleszláv]] (Csehország [[Přemysl-ház|Přemysl]] uralkodója) kapta meg Morvaországot. 999-ben [[I. Boleszláv lengyel fejedelem|I. (Vitéz) Boleszláv]] lengyel fejedelem foglalta el, és uralta [[1019]]-ig, amíg [[I. Břetiszláv cseh fejedelem|I. Břetiszláv]] vissza nem foglalta. Bretiszláv apja halálakor, [[1035]]-ben Csehország uralkodója lett. [[1054]]-ben Bretiszláv elrendelte, hogy a cseh és morva területek együtt öröklődjenek a [[primogenitúra]] rendje alapján, bár azt is kikötötte, hogy Morvaország egyes részeit ifjabb fiai kormányozzák mint a legidősebb fiú hűbéresei.
 
=== Morva Őrgrófság ===
A [[Přemysl-korszak]] alatt a fiatalabb hercegek gyakran irányították Morvaországot vagy annak egyes részeit [[Olmütz]], [[Brünn]] vagy [[Znojmo]] központtal, változó mértékű önállóságot kapva a cseh uralkodótól. Morvaország [[1182]]-ben érte el az autonómia legnagyobb mértékét, amikor [[I. Frigyes német-római császár|I. Frigyes]] közvetlenül a császárnak alárendelt [[őrgrófság]]gá emelte Morvaországot. Ez az állapot csak rövid ideig állt fenn: [[1197]]-ben a cseh [[III. Vladiszláv cseh király|III. Vladiszláv]] megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, [[I. Ottokár cseh király|Ottokár]] között azzal, hogy lemondott a cseh trónról, és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Csehország hűbéresét.
[[Fájl:Moravia.svg|thumb|right|Morvaország címere]]
 
Innentől kezdve Morvaország és a történelmi Csehország történelme közös. A [[Přemysl-ház]] [[1306]]-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi [[János cseh király|(Vak) János]] lett Csehország királya. Csehország és Morvaország a német [[Luxemburgi-ház]] uralma alatt maradt [[1437]]-ig, amikor [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] örökölte a trónt.
A Přemysl-korszak alatt a fiatalabb hercegek gyakran irányították Morvaországot vagy annak egyes részeit [[Olomouc]], [[Brno]] vagy [[Znojmo]] központtal, változó mértékű önállóságot kapva a cseh uralkodótól. Morvaország [[1182]]-ben érte el az autonómia legnagyobb mértékét, amikor [[I. Frigyes német-római császár|I. Frigyes]] közvetlenül a császárnak alárendelt [[őrgrófság]]gá emelte Morvaországot. Ez az állapot csak rövid ideig állt fenn: [[1197]]-ben a cseh [[III. Vladiszláv]] megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, [[I. Ottokár cseh király|Ottokár]] között azzal, hogy lemondott a cseh trónról, és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Csehország hűbéresét.
 
A [[huszita háborúk]] során a [[Habsburg-család|Habsburgok]] elvesztették az ellenőrzést Csehország és Morvaország felett, és a cseh területek átmenetileg több részre szakadtak. [[1458]]-ban a huszita [[Podjebrád György]]öt választották cseh királynak. [[1466]]-ban [[II. Pál pápa]] kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. [[1469]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] magyar király meghódította Morvaországot. A terület [[1490]]-ben egyesült újra Csehországgal, amikor [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]], aki [[1471]]-ben Györgytől a cseh trónt örökölte, Mátyás helyébe lépett Magyarországon. [[1526]]-ban fia, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] életét vesztette a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], és a rendek Habsburg [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándot]] választották meg cseh királynak. Morvaország Csehországgal együtt az [[I. világháború]] végéig Habsburg uralom alatt maradt.
Innentől kezdve Morvaország és a történelmi Csehország történelme közös. A Přemysl-ház [[1306]]-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi [[János cseh király|(Vak) János]] lett Csehország királya. Csehország és Morvaország a német [[Luxemburgi-ház]] uralma alatt maradt [[1437]]-ig, amikor [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] örökölte a trónt.
 
A [[huszita háborúk]] során a Habsburgok elvesztették az ellenőrzést Csehország és Morvaország felett, és a cseh területek átmenetileg több részre szakadtak. [[1458]]-ban a huszita [[Podjebrád György]]öt választották cseh királynak. [[1466]]-ban [[II. Pál pápa]] kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. [[1469]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] magyar király meghódította Morvaországot. A terület [[1490]]-ben egyesült újra Csehországgal, amikor [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]], aki [[1471]]-ben Györgytől a cseh trónt örökölte, Mátyás helyébe lépett Magyarországon. [[1526]]-ban fia, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] életét vesztette a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], és a rendek Habsburg [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándot]] választották meg cseh királynak. Morvaország Csehországgal együtt az [[I. világháború]] végéig Habsburg uralom alatt maradt.
 
=== Habsburg örökös tartomány ===
 
A [[harmincéves háború]] cseh-pfalzi szakaszában a cseh, morva és sziléziai rendek erőit a császári csapatok [[1620]]. [[november 8.|november 8-án]] a [[fehérhegyi csata|fehérhegyi csatában]] tönkreverték, az önállóságától megfosztott országot pedig Habsburg örökös tartománnyá tették. [[1641]]-ig Morvaország fővárosa az ország középpontjában elhelyezkedő [[Olomouc]] volt, de miután a [[svédek]] bevették, a nagyobb és az ostromnak sikeresen ellenálló [[BrnoBrünn]] lett a főváros. A Morva Őrgrófságnak megvolt a maga országgyűlése (''zemský sněm'', ill. ''Landtag''), melynek képviselőit [[1905]]-től kezdve külön német és cseh választókerületekben választották.
 
=== Csehszlovákia és a Cseh Köztársaság ===
[[Fájl:Czechoslovakia01.png|thumbbélyegkép|rightjobbra|250px|Morvaország-Szilézia [[Csehszlovákia|Csehszlovákián]] belül, [[1927]]-ben]]
 
[[1918]]-tól, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlását követően Morvaország [[Csehszlovákia]] részévé vált. A [[II. világháború]]ban, a német megszállás alatt a [[Cseh-Morva Protektorátus]] része volt. A háború után ismét az újjáalakult Csehszlovákiához került. [[1945]]-ben a német kisebbséget kitelepíteték. [[1993]]-ban Csehszlovákia felbomlásával Morvaország Csehország része lett.
 
== LakosságaKözigazgatás ==
[[Fájl:CZ Cechy Morava kraje.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Morvaország a mai Csehországon belül (kék színnel)]]
 
Morvaország [[Csehország]] keleti harmadának nagy részét elfoglalja, beleértve a [[Dél-Morva kerület|Dél-Morvaországi]] és a [[Zlíni kerület]]et, valamint a [[Morva–Sziléziai kerület|Morvaország-Sziléziai]], az [[Olomouci kerület|Olomouci]], a [[Pardubicei kerület|Pardubicei]], a [[Vysočina kerület|Vysočina]] és a [[Dél-Csehországi kerület]] egy részét.
A [[Szláv népek#Morvák|morvák]] a szláv népek közé tartoznak. Nyelvüket hivatalosan Csehországban a [[cseh nyelv]] nyelvjárásának tekintik. Egy részük etnikai értelemben morvának tartja magát és [[morva nyelv|morva anyanyelvűnek]], mások néprajzilag [[csehek|csehnek]] tartják magukat. Az [[1991]]-es népszámlálás alkalmával Csehországban 1 362 000 ember (a lakosság 13,2%-a) vallotta magát morva nemzetiségűnek; 2001-re ez a szám 380 000-re csökkent (3,7%), 2011-ben azonban látszólag újból növekedésnek indult és újabb lépések történtek külön morva irodalmi nyelv kialakítására.
 
=== Legnagyobb városok ===
* a morvaországi [[Komna|Komnában]] született [[Comenius]] [[1592]]. [[március 28.|március 28-án]]
{| {{széptáblázat}}
* a morvaországi Freibergben (jelenleg [[Příbor]]) született [[Sigmund Freud]] [[osztrákok|osztrák]]-[[zsidók|zsidó]] származású neurológus és pszichiáter [[1856]]. [[május 6.|május 6-án]]
!
* Morvaországban született [[szlovákok|szlovák]] apától és morva anyától [[Tomáš Masaryk]], Csehszlovákia első elnöke [[1850]]. [[március 7.|március 7-én]]
! Település
* a morvaországi [[Stonařov]] városában született [[Arthur Seyß-Inquart]] osztrák kancellár, majd holland helytartó [[1892]]. [[július 22.|július 22-én]]
! Lakosság (fő, 2010)
| rowspan="11" | [[Fájl:Brno - Cathedral of Saints Peter and Paul III.jpg|bélyegkép|középre|160px|Brünn]] [[Fájl:Ostrava - Masarykovo namesti.JPG|bélyegkép|középre|160px|Ostrava]]
|-
| align="center" | 1. || [[Brünn]] (''Brno'') || align="center" | 403&nbsp;539
|-
| align="center" | 2. || [[Ostrava]] || align="center" | 310&nbsp;135
|-
| align="center" | 3. || [[Olmütz]] (''Olomouc'') || align="center" | 101&nbsp;797
|-
| align="center" | 4. || [[Zlín]] || align="center" | 77&nbsp;043
|-
| align="center" | 5. || [[Frýdek-Místek]] || align="center" | 59&nbsp;132
|-
| align="center" | 6. || [[Jihlava]] || align="center" | 51&nbsp;265
|-
| align="center" | 7. || [[Přerov]] || align="center" | 46&nbsp;094
|-
| align="center" | 8. || [[Prostějov]] || align="center" | 45&nbsp;683
|-
| align="center" | 9. || [[Třebíč]] || align="center" | 37&nbsp;930
|-
| align="center" | 10. || [[Znojmo]] || align="center" | 34&nbsp;881
|}
== Népesség ==
A [[morvák]] a szláv népek közé tartoznak. Nyelvüket hivatalosan Csehországban a [[cseh nyelv]] nyelvjárásának tekintik. Egy részük etnikai értelemben morvának tartja magát és [[morva nyelv|morva anyanyelvűnek]], mások néprajzilag [[csehek|csehnek]] tartják magukat. Az [[1991]]-es népszámlálás alkalmával Csehországban 1 362 000 ember (a lakosság 13,2%-a) vallotta magát morva nemzetiségűnek; 2001-re ez a szám 380 000-re csökkent (3,7%), 2011-ben azonban látszólag újból növekedésnek indult és újabb lépések történtek külön morva irodalmi nyelv kialakítására.
 
=== EgyebekHíres szülöttei ===
* [[Komna|Komnában]] született [[Comenius]] pedagógus [[1592]]. [[március 28.|március 28-án]].
* Freibergben (jelenleg [[Příbor]]) született [[Sigmund Freud]] [[osztrákok|osztrák]]-[[zsidók|zsidó]] származású neurológus és pszichiáter [[1856]]. [[május 6.|május 6-án]].
* Itt született [[szlovákok|szlovák]] apától és morva anyától [[Tomáš Masaryk]], [[Csehszlovákia]] első elnöke [[1850]]. [[március 7.|március 7-én]].
* [[Stonařov]] városában született [[Arthur Seyß-Inquart]] osztrák kancellár, majd holland helytartó [[1892]]. [[július 22.|július 22-én]].
 
== Gazdasága ==
Délen a [[Hodonín]] és [[Břeclav]] körüli terület a [[Bécsi-medence]] része, itt a mélyebb üledékes rétegekből [[kőolaj]]at és [[barnaszén|barnaszenet]] bányásznak. [[Ostrava]] környékén [[1995]]-ig jelentős [[szén]]bányászat folyt. A legfontosabb ipari termékek a [[vas]], a vegyipari termékek, a bőr és az építőanyagok. A fő gazdasági központok [[Brünn]], [[Olmütz]] és [[Ostrava]]. Más mezőgazdasági ágazatok mellett Morvaország a [[szőlő]]művelésről nevezetes; az ország szőlőinek 94%-a itt található, és ez az ország [[bor]]termelésének központja is.
 
== Kultúra ==
* Morvaország híres a világ legvékonyabb süteményéről, a [[morva fűszeres keksz]]ről.
{{csonk-szakasz}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Moravia}}
* [http://www.olomouc-travel.cz/index.php?lang=2 Olomouc]
 
{{Cseh tartományok}}
{{portál|földrajz|-}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Morvaország”