„Kisnémedi” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
22. sor:
 
== Története ==
A község területén feltárt legrégibb régészeti lelet az őskorból[[őskor]]ból való cseréptöredék volt. A [[népvándorlás kora|népvándorlás korától]] a XIV[[14. századigszázad]]ig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.
A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordul elő. Először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban.
 
A település neve, maga a „Némedi”"Némedi" név a korai oklevelekben különböző alakokban fordulfordult elő. Először [[1065]] körül a százdi apátság alapító levelében ''Nywyg'', majd [[1268]]-ban Neueg, [[1334]]-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban.
A falu 1325-ig a Rátót nemzetségéé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezi magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavizben töltötte be a báni tisztséget.
 
1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozza Gathali Miklós váci püspöknek.
A falu [[1325]]-ig a [[Rátót nemzetség]]é volt, majd nem sokkal ezután az [[Ákos nemzetség]]beli Mikcsé.
1541 Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.
 
Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel 1945-ig. Ezek sorában 1660-es korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt élnek közel 300 évig egyfolytában egészen 1945-ig.
A falu 1325-ig a Rátót nemzetségéé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. [[1401]]-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezinevezte magát, mert apja a mai [[Horvátország]] területén fekvő Prodavizben[[Prodaviz]]ben töltötte be a báni tisztséget.
 
[[1425]]-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt [[Zsigmond király|Zsigmond királlyal]], aki [[1426]]-ban eladományozzaeladományozta Gathali Miklós váci püspöknek.
 
[[1541]]-ben [[Budavár]] eleste után Kisnémedi is a [[török hódoltság]] területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd [[Püspökszilágy]] településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.
 
Kisnémedi végig lakott település volt a [[török hódoltság]] közel másfél évszázada alatt is. A [[mohácsi vész]] után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel [[1945]]-ig. Ezek sorában [[1660]]-esas korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt élnekéltek közel 300 évig egyfolytában egészen [[1945]]-ig.
 
A [[20. század]] elején [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] Váci járásához tartozott.
 
[[1910]]-ben 826 magyar lakosa volt. Ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita volt.
 
== Nevezetességei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisnémedi