„Fodor Gábor Béla” változatai közötti eltérés

Felsőfokú tanulmányokat [[Graz]]ban, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en és a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1939-ig, majd 1945-1957-ig. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták ''A gyógyhatású szénvegyületek kémiája'' témakörből. 1951-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, 1955-ben rendes taggá választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket ő látta el a szegedi egyetemen.
 
Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS; ma [[Egis Nyrt.]]), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, 1965 júliusában külföldre távozott.
 
Külföldön oktatói és kutatói munkáját [[Kanada|Kanadában]] kezdte, majdfelvette a kapcsolatot az amerikai emigrációban élő tudósokkal, köztük [[Szent-Györgyi Albert]]tel. 1969-től fő munkahelyévé az [[Amerikai Egyesült Államok]] Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, 1986-os nyugalomba vonulásakor [[Professor emeritus|emeritálták.]] A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott. Választott hazájában, Morgantownban érte a halál.
 
== Tudományos közleményei (válogatás) ==
146 763

szerkesztés