„Fodor Gábor Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
17. sor:
== Életpályája ==
 
Fodor Domokos telekkönyvvezető és Bayer Paula házasságából született, elemi iskolai és középiskolai tanulmányait [[Arad]]on végezte. 1924-ben érettségizett az aradi Római Katolikus Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat [[Graz]]ban, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en és a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. Tanulmányaira és pályakezdésére legnagyobb hatást tett [[Szent-Györgyi Albert]] és [[Bruckner Győző (kémikus)|Bruckner Győző]]. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1938-ig, majd 1945-1957-ig. 1938-1945 között a Chinoin Gyógyszergyárban kutatóvegyészi munkakörben dolgozott. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták ''A gyógyhatású szénvegyületek kémiája'' témakörből. 19511950-ben1957-ig aza [[MagyarSzerves TudományosKémiai Akadémia|MTA]]Tanszék levelezővezetőjeként működött, 1955-benszámos rendesjeles tagjávámunkatárssal, választották.köztük 1952-ben[[Kiss nyerteJózsef el(kémikus)|Kiss aJózsef]], kémiai[[Kovács tudományokÖdön]], doktoraKoczka címet.Károly, 1951-54Halmos közöttMiklós, a[[Ötvös rektoriLászló]], teendőketTóth őJózsef, láttaVincze elIrén, aBánfi szegediDezső, egyetemen.Lestyán IskolateremtőJános, kémikusMészáros voltLajos, számosDutka jelesFerenc tanítványtés nevelt,Weisz köztükImre.<ref>A [[KissSzegedi József]]Tudományegyetem egyetemimúltja tanár,és [[Ötvösjelene László]]: [[Széchenyi1921-díj]]as,1998. TömösköziSzeged István,: [[BartókMészáros Mihály]] professzorRezső, [[Bernáth1999. Gábor]]370. professzor, [[Fodor Árpád]] professzorp. </ref>
1951-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, 1955-ben rendes tagjává választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket is ő látta el a szegedi egyetemen.
 
Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től ismét budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS; ma [[Egis Nyrt.]]), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, egy 1964-ben megkezdett kanadai tanulmányútjáról nem tért vissza.