„Fagyal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
= '''Ligustrum - Fagyal''' =
== '''Ligustrum vulgare - Közönséges fagyal''' ==▼
▲== Közönséges fagyal ==
▲''(Ligustrum vulgare)'' 3-4 méteres, terjedő tövű, felálló ágú cserje. fiatal hajtásai finoman szőrösek. Levelei lándzsásak vagy keskeny hosszúkásak, védett helyen néha áttelelnek. Illatos virágai június-júliusban nyílnak. Termése fénylő fekete, gömb alakú. Hazája Észak-Afrika, Európa, Kis-Ázsia. Nálunk erdőkben, cserjésekben gyakori. Igénytelen, jó szárazságtűrő faj, gyakran ültetett sövénycserje. Rézsűk megkötésére is alkalmas. Fajtái:
:* ''''Atrovirens'''' - Erősen felfelé törő növekedésű. Lombja nyáron sötétzöld, ősszel barnásra színeződik és úgy telel át.
:* ''''Atrovirens Compacta'''' - Mint az előző, de alacsonyabb, tömöttebb bokrú.
13 ⟶ 10 sor:
:* ''''Pyramidale'''' - Mereven felálló ágú oszlopforma, vaskos levelekkel és zöldessárga terméssel.
<br />
== '''Ligustrum ovalifolium - Széleslevelű fagyal, télizöld fagyal''' ==
Hazája Japán. Nálunk gyakran ültetik, elsősorban sövénynek. Közepesen szárazságtűrő faj, napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Napon a levele a tél közepére rendszerint lefagy vagy leszárad. Igen szigorú teleken a vesszők is károsodhatnak. Fajtái:
:* ''''Aureum'''' - Fajtájának levelei sárgatartkák vagy teljesen sárgák. Kiméra jellegű, igen hajlamos a visszazöldülésre.
:* ''''Góliát'''' - Gyors, erős növekedésű fajta. Magas (max. 3 m) sövénynek vagy törzses, nyírott koronájú, dézsában is tartható fácskának alkalmas. Magyar fajta.
:* ''''Nünü'''' - Igen lassan, max. 1,5 m-re növő, sűrűn elágazó, gömbölyded bokrú, gazdagon nyíló cserje. Kevés nyírással alacsony sövény nevelhető belőle. Magyar nemesítésű.
<br />
== '''Ligustrum amurense - Amuri fagyal''' ==
<br />
== '''Ligustrum obtusifolium - Tompalevelű fagyal''' ==
:*
:* ''''Őszi Bíbor'''' - 2 méter magas, vízszintesen álló oldalágú, szép őszi lombszínt adó, magyar nemesítésű fajta.
<br />
''A ''(Ligustrum)'' nemzetség szaporítása:'' Magvetés ősszel, vagy rétegezés után tavasszal a szabadba. Fás dugványozás, zölddugványozás.
<br />
'''Magvetés.''' A Ligustrum fajok magja szeptember végétől érik. Ha ekkor megszedjük és a terméshúsból nagyjából kitisztítva azonnal elrétegezzük vagy elvetjük, a következő év tavaszán kikel. Ha a mag megszárad, kialakul benne az elfekvési hajlam. Az ilyen (például vásárlásból származó) magot egy teljes évig rétegezni kell, és csa ak övetkező év őszén (vagy a rákövetkező kora ravaszon) érdemes elvetni szabad földbe, 2-3 cm mélyen. A tavaszinál jobb az őszi vetés, októbertől a fagyok beálltáig. A magvetéskor számolni kell a fagyal tavaszi "dőlésével": kelés után 2-3 leveles korban a csemeték egy része elszárad, egy része pedig kidől, de néha még így is sok életben marad. A betegség a csemeték 20-50%-át károsítja, ezért vetéskor a kívánt 400-600 db növény/m2 eléréséhez szükséges maghoz 25-40%-ot hozáadunk. A csemeték 1-2 (ritkán 3) évig maradnak a magágyban. Alávágásukra nincs szükség, mivel anélkül is dús, sűrűn elágazó, nem túl mélyre hatoló gyökrézetet nevelnek.
= '''Források''' =
* Szerkesztette: Szemerédi Tibor Attila
:Írta: Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
::Schmidt Gábor - Tóth Imre (2009): Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
[[Kategória:Növények]]
|