„Nagybajom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró szerkesztés |
Nagybajom története, források) bővítés és apróbb javítások (jelen időről múlt időre javítás) |
||
1. sor:
{{más|Kisbajom}}
{{Magyar település infobox
23. sor:
Vasútállomása ([[Jákó]]-Nagybajom) a 41-es számú, [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]]on található, a településtől kb. 6 km-re.
== Nevének eredete ==
Neve az [[Árpád-kor]]i Baj, Baján névből származik melynek jelentése "gazdag".
== Története ==
'''Nagybajom''' [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-be említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában.
Nevét [[1297]]ben Boyon, [[1357]]-ben Boyun alakban említették az oklevelekben.
Nagybajom régi magyar település, már 1197-ből vannak írásos emlékek róla a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. A század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.▼
Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániája is volt.
[[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt Bajoni Imre birtokát, Zagorhidai Tárnok Demeternek adományozta.
[[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka volt. [[1536]]-ban Bajomi László és János, Ipoltfy János és Wárday Tamás mester, [[1550]]-ben Wárday Zsigmond, Magyar Bálint és Horváth Péter, [[1583]]-ben [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben Koroknay János, Horváth Ferenc és Bucsányi Farkas voltak a földesurai.
[[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a Koroknay és a Topos családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már Sárközy János is birtokos volt itt.
[[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján, a Malik, a Beke, Szelestey, Bátsmegyei, Jámbor, Szily, Kovács és a Csanády családoknak is voltak itt birtokrészeik.
[[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf Rindsmaul Zsigmond nyerte adományul, kitől [[1723]]-ban Sárközy János vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett.
[[1776]]-ban Sárközy Antal, Sáry Pál, Somssich Antal, Festetics Lajos, Paiss Boldizsár, Boronkay György, a Pálffy-örökösök, a Marton család, Sárközy Gábor, Ferencz, Juliánna, János, József és László, Gombay András, Sári Péter, Kultsár János, Szily Ádám, a Bakó, a Horváth, a Márffy és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], Felsőbükki Nagy György, Igmándy Aladár, Sárközy Jenő és Imre, Pataky Vince, Csorba Ferenc és Sárdi Somssich Miklós volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.
Az [[1760]]-as években itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
A róm. katholikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani ref. templomot 1792-ben emelték. A ref. temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sánczai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sánczai még az 1900-as évek elején is láthatók volak.
[[1800]] november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította.
[[1855]]-ben nagy [[kolera]]járvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.
▲
A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot, elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező, és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradását tehát főként a kor gazdasági - társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.
Nagybajom az újkorra [[Somogy megye]] messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A [[II. világháború]] idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.
A felszabadulás után a község újjáépítése fokozatosan történt. [[1958]]-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. [[1969]]. július 1.-
[[1990]]. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. [[1993]]. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére [[2001]]. július 1.-
Egykor a településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Balaskó-puszta, Csikota-puszta, Felsőkak-puszta, Homok puszta, Koroknya puszta, Nagybagod puszta, Lók puszta, Lekcsen puszta is.
===Felsőkak===
Felsőkak puszta [[1423]]-ban a [[Bő nemzetség]]ből származó Laki Thúz, Létai, Kölkedi Messer és a Kürtösi családok birtoka volt.
[[1449]]-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok birtoka. [[1500]]-ban [[Corvin János]]t és [[Török család (Enyingi)|Enyingi Török Imrét]] iktatták birtokába.
[[1549]]-ben Butsányi Korláthkőy Anna birtoka lett, [[1550]]-ben pedig már Alya Mátyás birtokaként volt feltüntetve. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban a Koroknay család birtoka volt.
===Homok puszta===
Homok puszta neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, ekkor már plébániája is volt.
===Koroknya===
Koroknya puszta a [[Győr nemzetség]] birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1346]]. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett.
A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tújgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt s valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.
===Nagybalogd===
Nagybalogd puszta eredetileg a [[Guthkelet nemzetség]] birtoka volt. [[1349]]-ben a Guthkeled nemzetségbeli Felső-Lendvai II. Miklós fiai, Amadé és János, e helységet a Szent-Trinitás és Kakonya nevű birtokokkal akarták elcserélni. [[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka, [[1660]]-ban pedig a Koroknay és a Topos, [[1703]]-ban a Koroknay család, [[1726-ban pedig Sárközy János birtoka volt.
===Lók===
Lók puszta már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. [[1466]]-[[1488]] között és [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család birtoka volt. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban pedig ismét a Koroknayak birtoka volt.
===Nemcsény===
Lencsen puszta a [[középkor]]ban '''Nemcsény''' néven falu volt, neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A [[Győr nemzetség]] ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak [[1346]] évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került.
[[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900]]-as évek elején is látható volt még.
▲1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kap.
== Nevezetességei ==
* [[Virág Benedek]] - az [[1750]]-es években itt töltötte gyermekkorát. * [[ * [[ * A városban évente mintegy harminc [[fehér gólya|gólyapár]] költ. Nagybajom [[1996]]-ban elnyerte az ''Európai gólyafalu'' címet, amely a település [[2001]]. július 1-jén történt várossá avatása után ''A gólyák városa'' névre változott.
* [[2008]]-ban Nagybajom
* [[Sárközy-kúria (Nagybajom)|Sárközy-kúria]]
Sajnos mára ezekből, az épületekből, csak a templom homlokzat fala maradt fenn. [[1852]]-ben tűzvész következtében
== Híres díszpolgárai ==
62 ⟶ 123 sor:
* Dr. [[Csányi Sándor (bankár)]]
==Források==
* [[Borovszky Samu]]: Somogy vármegye
== Jegyzetek ==
{{források}}
| |||