„Rorschach-teszt” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A jókora csúsztatást kiegyensúlyoztam. Szendi Gábor pszichológus, elfogadható hiteles véleményként. Szerintem így jóváhagyható. |
||
21. sor:
A tesztet [[Hermann Rorschach]] svájci pszichiáter fejlesztette ki az [[1920]]-as években. A később, [[1974]]-ben bevezetett új rendszer megpróbálta az összes értékelési mód bevált részeit egyetlen átfogó keretbe foglalni. Magyarországi viszonylatban [[Mérei Ferenc]] kutatta és terjesztette ki a teszt értelmezési lehetőségeit és módszertanilag jelentős elemeket vezetett be annak alkalmazásába. Napjainkban a teszt kiértékelésének számítógéppel történő támogatására is folynak kísérletek.
== Hitelességi kételyek és visszaszorulás ==▼
A
:''„A Rorschach-próba az egyik legszélesebb körben alkalmazott projektív mérőeszköz, amellyel mind az egészséges, mind a pszichés problémákkal küzdő egyének személyiségének struktúrája, [[pszichodinamika|pszichodinamikája]] – beleértve a [[Kognitív tudomány#Kognitív pszichológia|kognitív]] és affektív jellemzőket, a konfliktusokat, valamint a megküzdést – kiválóan feltérképezhető. A folt-értelmező eljárás 10 táblára épül, amelyeken fekete-fehér, vagy színes »tintafoltok« láthatók, a vizsgálati személy pedig elmondja, hogy mit lát a foltokban, mire emlékeztetik őt. A módszer előnye, hogy – más tesztekről eltérően – a teljesen egyéni, [[idioszinkrázia|idioszinkratikus]] válaszokat is klinikailag értelmezhetővé teszi. Az eljárást elsődlegesen felnőttek vizsgálatára alakították ki, de számos nemzetközi vizsgálat megerősítette, hogy a módszer gyermek- és serdülőkorúak körében is jól használható.''▼
:''A Rorschach Tintafolt Teszt módszerét és a vizsgálathoz szükséges táblákat Hermann Rorschach svájci pszichiáter dolgozta ki az 1920-as években. Az eredeti táblákat kizárólagosan a svájci ''Verlag Hans Huber'' kiadó állítja elő.''▼
:''A módszer optimális működését az biztosítja legjobban, akkor kapunk autentikus válaszokat, ha a vizsgálati személy előzetesen nem találkozott a táblák tartalmával, tehát nem alakultak ki előzetes benyomásai, asszociációi a foltokról.''▼
:''A tesztet csak az eljárásban képzett és rendkívül gyakorlott klinikus veheti fel, értékelheti ki és értelmezheti.''”▼
A "Tudomány és pszeudotudomány" című szakkönyv 2003-as kiadásában a teszt kutatásának áttekintése után a konklúzió: "Összességében a Rorschach kortárs kritikája alapján nincs elégséges tudományos bizonyíték, amely igazolná a teszt klinikai gyakorlatban való alkalmazásának folytatását." <ref>''[http://www.guilford.com/cgi-bin/cartscript.cgi?page=pr/lilienfeld.htm&sec=summary&dir=pp/paci&cart_id=169833.5569 Science and Pseudoscience in Clinical Psychology, Guilford Press]''</ref>
32 ⟶ 43 sor:
A teszt eredményeit ezen túl az is befolyásolja, hogy a páciensnek milyen ismeretei vannak a tesztről<ref>[[Mérei Ferenc]] (1982). A Rorschach-próba: egységes jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest.</ref>
== A közzététel etikai aggályai ==
▲== Kiadói ajánlás ==
▲A teszt egyben egy termék, melyhez a szükséges eszközök kizárólagos magyarországi forgalmazója (OS Hungary<ref>''[http://www.oshungary.hu/resources/katalogus.pdf Pszichológiai mérőeszközök katalógusa]'' – www.oshungary.hu</ref>) a tesztről a következő kereskedelmi célú leírást adta:
▲:''„A Rorschach-próba az egyik legszélesebb körben alkalmazott projektív mérőeszköz, amellyel mind az egészséges, mind a pszichés problémákkal küzdő egyének személyiségének struktúrája, [[pszichodinamika|pszichodinamikája]] – beleértve a [[Kognitív tudomány#Kognitív pszichológia|kognitív]] és affektív jellemzőket, a konfliktusokat, valamint a megküzdést – kiválóan feltérképezhető. A folt-értelmező eljárás 10 táblára épül, amelyeken fekete-fehér, vagy színes »tintafoltok« láthatók, a vizsgálati személy pedig elmondja, hogy mit lát a foltokban, mire emlékeztetik őt. A módszer előnye, hogy – más tesztekről eltérően – a teljesen egyéni, [[idioszinkrázia|idioszinkratikus]] válaszokat is klinikailag értelmezhetővé teszi. Az eljárást elsődlegesen felnőttek vizsgálatára alakították ki, de számos nemzetközi vizsgálat megerősítette, hogy a módszer gyermek- és serdülőkorúak körében is jól használható.''
▲:''A Rorschach Tintafolt Teszt módszerét és a vizsgálathoz szükséges táblákat Hermann Rorschach svájci pszichiáter dolgozta ki az 1920-as években. Az eredeti táblákat kizárólagosan a svájci ''Verlag Hans Huber'' kiadó állítja elő.''
▲:''A módszer optimális működését az biztosítja legjobban, akkor kapunk autentikus válaszokat, ha a vizsgálati személy előzetesen nem találkozott a táblák tartalmával, tehát nem alakultak ki előzetes benyomásai, asszociációi a foltokról.''
▲:''A tesztet csak az eljárásban képzett és rendkívül gyakorlott klinikus veheti fel, értékelheti ki és értelmezheti.''”
A tíz hivatalos tesztábra körvonalait először [[William Poundstone]] tette közzé 1983-as könyvében ''([[Big Secrets]])'', amiben a teszt menetét is leírta. Bár az International Society of the Rorschach and Projective Methods (ISR) azt állította, hogy a foltok szerzői jogvédelem alatt állnak, Hermann Rorschach szülőföldjén, Svájcban 1992 óta szabad felhasználásúak (70 év eltelt a halála óta) a svájci szabályozás szerint. Az USA szerzői jogi szabályozása szerint szintén köztulajdonnak számítanak a publikálás helye és ideje alapján (1923 előtt), és azokban az országokban is, ahol a copyright hosszát 70 évben maximálták. Később a teszt az interneten széles körben hozzáférhetővé vált, az [[index.hu]] hírportálon,<ref>[http://index.hu/tech/net/2009/08/01/vegezze_el_a_rorschach-tesztet/ index.hu] ("Végezze el a Rorschach-tesztet!")</ref> is, mely utóbbit a magyar pszichológusok egy része a vizsgálandó páciensek számára károsnak tartotta<ref name="mpt" /> és tiltakozott, a hírportált a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Bizottságánál is bepanaszolták.
49 ⟶ 50 sor:
Egyes állítások szerint a tesztábrák publikációja a tesztet értelmetlenné tette. Nem ismert, hogy a tintafoltok tanulmányozásával lehetséges-e a teszt eredményét úgy irányítani, hogy a pszichológus egyértelmű, ám téves diagnózist adjon.<ref>[http://www.nytimes.com/2009/07/29/technology/internet/29inkblot.html?pagewanted=all A Rorschach Cheat Sheet on Wikipedia?], The New York Times, July 28, 2009</ref>
Az ábrák engedély nélküli közzétételét mindemellett a kiadói jog tulajdonosa, a svájci Hogrefe AG jogi okokból is többször kifogásolta.
== Külső hivatkozások ==
| |||