„Rorschach-teszt” változatai közötti eltérés

A "''Science and Pseudoscience in Clinical Psychology'' (Tudomány és pszeudotudomány" a klinikai pszichológiában) című szakkönyvtanulmánykötetben 2003<!-as- jó kiadásábanlenne a cikk címe is -->a teszt kutatásának áttekintése után ez a konklúzió olvasható: "Összességében a Rorschach kortárs kritikája alapján nincs elégséges tudományos bizonyíték, amely igazolná a teszt klinikai gyakorlatban való alkalmazásának folytatását." <ref>''[http://www.guilford.com/cgi-bin/cartscript.cgi?page=pr/lilienfeld.htm&sec=summary&dir=pp/paci&cart_id=169833.5569 Science and Pseudoscience in Clinical Psychology, Guilford Press]''</ref>

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus egy cikkében ezt írja: "Az illuzórikus korreláció az a jelenség, hogy a teszteredményt mindig visszaigazolja az elfogult klinikus betegészlelése. Ahogy a jósnőnek is mindig igaza van. [...] A mai bírósági gyakorlat olyan bizonyítékot fogad el, amely tudománytalan, és még az sem ellenőrizhető, vajon a szakma szabályait betartották-e akár a felvétel, akár a kiértékelés során." (Szendi Gábor)<ref>[[Szendi Gábor]]: ''[http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/rorschach-es-a-pacas-teszt.php A Rorschach-teszt]''</ref>

A teszt eredményénekeredménye kimenetelea bírálók szerint nagyban függ a tesztet felvevő és kiértékelő pszichológustól, annak szakértelmétől. Az eredmény „a reflexió reflexiója”, így tehát az, hogy lehetőleg ne tükrözze egyben a pszichológus személyiségi jellemzőit is, az alapos képzés és hosszú gyakorlat birtokában is nehezen érhető el.