„Romániai magyar irodalmi társaságok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
1946. március 31-én létrejött a Bánsági Magyar Írók Szervezete is, élén [[Markovits Rodion]]nal, [[Lázár József]]fel, [[Szobotka András]]sal és [[Kubán Endre|ifj. Kubán Endrével.]] A szervezet még ugyanabban az évben megjelentette a ''Bánsági Magyar Írók Antológiáját.''
1946. június 22-én megindult az RMÍSZ folyóirata, az [[Utunk]]. A folyóirat főszerkesztőjét, [[Gaál Gábor]]t a székelyudvarhelyi írókongresszus 1946. június 30-án a szövetség új elnökévé választotta. 1947. szeptember 28-án a szövetség országos értekezletet tartott; a résztvevők itt tudomásul vették a Román Írók Szövetsége ama tervét, hogy a jövőben mint [[Romániai Írószövetség|Romániai Írók Szövetsége]] folytatja működését, s elhatározták csatlakozásukat a közös jellegűvé váló szövetséghez. Egyidejűleg a Bánsági Magyar Írók szervezete is felfüggesztette különállását.
A román, magyar és jiddis írókat (később a németeket és szerbeket is) egyesítő Romániai Írók Szövetségének (elnök Zaharia Stancu, alelnök Gaál Gábor) első nyilvános jelentkezésére [[Bukarest]]ben 1948. január 25-én ünnepség keretében került sor. Még ez év tavaszán 39 szerző – köztük Asztalos István, Balogh Edgár, Gaál Gábor, Horváth Imre, Horváth István, [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], Kemény János, Kiss Jenő, Kós Károly, Kovács György, Méliusz József, Molter Károly, Nagy István, Szabédi László, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, [[Tompa László]] – kiáltványban tett hitvallást az ország íróinak közös céljai mellett.
| |||