„Dízelmotor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: bs:Dizelski motor |
|||
22. sor:
Nehézkessége és nagy mérete miatt lassan nyert teret alkalmazása, kezdetben csak stabil motorként használták, [[generátor]]ok meghajtására. [[Jonas Hasselman]] svéd mérnök [[1904]]-ben feltalálta az irányváltós motort, ami [[hajó]]motorként történő alkalmazását is lehetővé tette. Később [[vasút]]i vontatóknál is elterjedt a dízelmotor. [[1924]]-től csatlakozott a Ganz dízelprogramjához [[Jendrassik György]] is. 1927 és 1947 között ''Ganz-Jendrassik'' néven kerültek forgalomba ezek az erőgépek. 1947-ben Jendrassik elhagyta az országot.<ref>Lásd a budapesti Közlekedési Múzeum egyik kutatójának segítségével elkészített Totalcar-cikket.</ref>
A [[második világháború]]ban a [[T–34]] [[harckocsi]]k dízelmotorja jelentősen nagyobb hatótávolságot tett lehetővé, mint a vetélytársak benzinmotorja, jelentősen kisebb tűzveszély mellett. Közúti forgalomban csak a [[20. század]] második felétől jelentek meg, először a teherfuvarozásban, majd a [[Autó|személygépkocsi]]kban is.
Részarányuk elhanyagolható volt elsősorban a viszonylag alacsony lökettérfogat/teljesítmény arányuk, valamint kényelmetlen üzemeltethetőségük miatt. Ez az [[1990-es évek]] közepére változott meg a [[common rail]] technológia bevezetésével és elterjedésével. Ezzel a dízelmotorok a benzinmotorok egyenrangú társává, sőt vetélytársává váltak. Napjainkban már, főleg [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]], a dízelmotorral szerelt [[autó]]k eladásai meghaladják a benzinmotorral szerelt járművekét. A common rail motorokat a FIAT fejlesztette ki (JTD),majd a [[Bosch csoport|Bosch]] megvásárolta a licencet 1997-ben. 1998-ban a [[Mercedes-Benz]] a Bosch által továbbfejlesztett közvetlen befecskendezéses rendszert tette a dízelmotorjaira (CDI).
| |||