„Nankingi mészárlás” változatai közötti eltérés

 
== Előzmények ==
A kínai nacionalista kormány 1928-ban, az [[északi hadjárat (Kína)|északi hadjárat]] után [[Kanton (város)|Kantonból]] [[Nanking]]ba helyezte át székhelyét. Ennek hatására a negyedmilliós lakosság száma egy millióra emelkedett néhány év alatt.
A kínai nacionalista kormány 1928-ban, az [[északi hadjárat (Kína)|északi hadjárat]] után [[Kanton (város)|Kantonból]] [[Nanking]]ba helyezte át székhelyét. Ennek hatására a negyedmilliós lakosság száma egy millióra emelkedett néhány év alatt. 1937. július 8-án a pekingi városmagtól 15 kilométerre fekvő [[Marco Polo hídi incidens|Marco Polo hídnál]] a kínaiak és az ott gyakorlatozó japán katonák között tűzpárbaj bontakozott ki. A japán vezetés felháborodva az eseményeken a kínai katonák megbüntetését, és bocsánatkérést követelt a kínai vezetéstől, amely vonakodott ennek eleget tenni. A második felszólítással egy időben a japán haderők átfogó támadást indítottak. Ezzel kitör Kína és Japán között az ún. [[második kínai–japán háború]]. A konfliktus Japán [[20. század]] eleje óta folytatott [[Imperializmus|imperialista]] politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy [[Kína|Kínát]] politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai [[nacionalizmus]] erősödése és az [[önrendelkezési jog]]hoz való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét.
 
A kínai nacionalista kormány 1928-ban, az [[északi hadjárat (Kína)|északi hadjárat]] után [[Kanton (város)|Kantonból]] [[Nanking]]ba helyezte át székhelyét. Ennek hatására a negyedmilliós lakosság száma egy millióra emelkedett néhány év alatt. 1937. július 8-án a pekingi városmagtól 15 kilométerre fekvő [[Marco Polo hídi incidens|Marco Polo hídnál]] a kínaiak és az ott gyakorlatozó japán katonák között tűzpárbaj bontakozott ki. A japán vezetés felháborodva az eseményeken a kínai katonák megbüntetését, és bocsánatkérést követelt a kínai vezetéstől, amely vonakodott ennek eleget tenni. A második felszólítással egy időben a japán haderők átfogó támadást indítottak. Ezzel kitör Kína és Japán között az ún. [[második kínai–japán háború]]. A konfliktus Japán [[20. század]] eleje óta folytatott [[Imperializmus|imperialista]] politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy [[Kína|Kínát]] politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai [[nacionalizmus]] erősödése és az [[önrendelkezési jog]]hoz való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét.
 
== A mészárlás ==