„Bánffy-kastély (Bonchida)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás |
|||
23. sor:
}}
A '''Bánffy-kastély'''
== Története ==
=== Építtetése ===
[[Bonchida]] 600 éven át a [[Bánffy család]] birtokában volt. A kastélyt [[Bánffy Dénes (kancellár)|Bánffy Dénes]] kezdte el építeni [[1650]]-ben a [[dobokai vár]] köveiből. Fia, [[Bánffy György (1661–1708)|Bánffy György]], Erdély
=== A kommunizmus időszakában ===
A [[kommunizmus]] éveiben a kastélyt [[Államosítás|államosították]]. Az [[1950-es évek]]ben az egyik, még működő szárnyában [[termelőszövetkezet]]et létesítettek. Az államosítás alatt a karbantartás teljes hiánya miatt a kastély épülete súlyos károsodásokat szenvedett. A falubeliek a kastélyt építőanyagnak használták fel. A [[kolozsvár]]i szépművészeti múzeumnak sikerült megmentenie néhány szobrot az egykori [[barokk]] udvarból, melyek jelenleg az intézmény Király utcai (Str. I.C. Brătianu) részlegében találhatók. A [[hatvanas évek]]ben a [[Műemlékvédelem|műemlékvédelmi]] hatóság megpróbálta elindítani a kastély rehabilitációját, de pénzalapok hiányában a kezdeményezés végül eredmény nélkül maradt. Később az épületet építőanyag lerakatként használták a kastélykertet pedig [[Fás legelő, fás kaszáló, legelőerdő|legelőként]], az értékes fák jelentős része pedig tűzifaként végezte.
=== 1990-től napjainkig ===
Az államosítás után Bánffy Katalin, Bánffy Miklós lánya visszakapta a kastélyt, aki az [[1950-es évek]]től [[Marokkó]]ban, [[Tanger]]ben él. A kastély helyreállítására [[2001]]-ben nemzetközi program indult, melyben építész, mérnök, művészettörténész és tájépítész egyetemi hallgatók segítenek az Erdély Versailles-aként is emlegetett kastély felújításában. A Transylvania Trust Alapítvány [[2007]]-ben 49 évre koncesszionálta a birtokot, és vezeti a kastély felújítási munkálatait.
== Leírása ==
Bíró József leírásában a kastély így szerepel: ''a nagy ebédlőtermet, amely vitrinjeivel, pocelánjaival levegős, napos derűt áraszt, bár méreteiben egy középkori lovagteremnek felel meg. A szebbnél szebb bútorokkal berendezett szobák között a Mária Terézia-szalon kék és sárga színeivel válik ki, meg az arcképcsarnokos billiárd-szoba és a kerek bástya könyvtárszobája..., a lépcsőházban álló páncélok és a legérdekesebb erdélyi különlegesség, a GBG betűkkel ellátott sakk-készlet. Nagy művészettel faragott, bécsiesen öltözött koronás, vagy föveges mellszobrok állnak a figurák talapzatain: király és királynő, nemes testőrök, parasztok meg lovagok. A nagy teremben sakkozott ezekkel Bánffy György (1787-1822), Erdély gubernátora, miközben a lakájok ide-oda cipelték a nem éppen könnyű bábukat.''
44 ⟶ 48 sor:
</gallery>
==
{{
== Források ==
| |||