„Újfalvy Krisztina” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „==Újfalvy Krisztina== '''Újfalvy Krisztina''' költőnő, az első női jegyzőnő. ====Gyermekkora==== 1761. szeptember 3-án, a Küküllő megyei [[Szőkefalva|…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Újfalvy Krisztina''' ([[Szőkefalva]], [[1761]]. [[szeptember 3.]] – [[Mezőcsávás]], [[1818]]. [[január 29.]]) költőnő, az első női jegyzőnő.
1761. szeptember 3-án, a Küküllő megyei [[Szőkefalva|Szőkefalván]] született. Előkelő családból származott, Újfalvi Sámuel, küküllői főbíró és Sombori Bora lánya volt. Miután apja korán meghalt (1768. április 6.), a
▲====Gyermekkora====
▲1761. szeptember 3-án, a Küküllő megyei [[Szőkefalva|Szőkefalván]] született. Előkelő családból származott, Újfalvi Sámuel, küküllői főbíró és Sombori Bora lánya volt. Miután apja korán meghalt, a mindössze hétévesen árvaságra jutott feltűnő szépségű és kellemes modorú lány nevelése anyjára maradt. [[Kővári László| Kővári László]] egyik munkájában kinézetét írja le, a kor egyik szépségének nevezi. ĺgy aztán nem csoda hogy sokan szerették volna nőül venni. Többek között gr.[[ http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC05727/05877.htm| Haller Lászlót]] is sikerült elbűvölnie, ám viszonyuk azzal ért véget, hogy a gróf más nőtt vett feleségül. Ekkor Krisztina csalódottan és elkeseredésében elhatározza, hogy kérői közül a legeszesebbet, de a legcsúnyábbat választja férjéül.
Ezt meg is találta havadi Máté János személyében, aki vagyonos birtokos és tudományosan képzett férfi volt. 1780. május 22-én tartották esküvőjüket. Azonban ezt a házasságot azzal a feltétellel kötötte, ha férje teljes szabadságot biztosít számára és szerelmére nem tart igényt. Esküvőjük után a marosszéki [[Mezőcsávás|Mezőcsávásra]] költöztek.
1784.
▲====Házassága, halála====
▲Ezt meg is találta havadi Máté János személyében, aki vagyonos birtokos és tudományosan képzett férfi volt. 1780. május 22-én tartották esküvőjüket. Azonban ezt a házasságot azzal a feltétellel kötötte, ha férje teljes szabadságot biztosít számára és szerelmére nem tart igényt. Esküvőjük után a marosszéki [[Mezőcsávás|Mezőcsávásra]] költöztek. A férjnek viszont szintén megvoltak saját elvárásai a házassággal kapcsolatban, melyekhez ragaszkodott és nem egyeztek, az összetűzések egyre gyakoribbak lettek.
▲1784. július 16-án született Klára nevű lányuk, 1785. március 2-án Izsák nevű fiuk, aki azonban, gyerekkorában meghalt. A boldogtalanság, a magány ihlette azokat a dalokat és verseket, melyek fájdalmait érzékeltetik. Vigaszt csak egyetlen barátnője, [[http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/10691.htm|Molnár Borbála]] tudott nyújtani neki, kapcsolatuk főleg levelezésből állt. Klára lányát férjhez adta a sepsiszentiványi Kispál Lászlóhoz. Később, a téli hónapokat rokonainál töltötte, azonban tavasszal visszatért férjéhez, ezt követően pedig, előbb [[Marosvásárhely|Marosvásárhelyre]], majd [[Kolozsvár|Kolozsvárra]] költözött. Itt hamarosan megjött az életkedve, nagy figyelmet fordított az öltözködésére, társasági életet élt, férfiakkal ismerkedett, levelezett. Kalandjairól legendák jártak. Ekkor írhatta a szépdallamú népdalt:
Ez a élet úgy se sok,
19 ⟶ 18 sor:
Jóideig élte világát így, de amikor értesült arról, hogy férje megbetegedett, visszatért Mezőcsávásra és két évig ápolta súlyos vízibetegségében. Ez alatt községe jegyzőjének is megválasztotta. Itt nagy szeretettel és tudással intézte a falubeliek ügyes-bajos dolgait, jogi tanácsokat adott nekik, kérvényeket szerkesztett számukra. Máté János 1815 márciusában meghalt. Az akkor 54 éves asszony saját kezűleg írta meg férje gyászjelentését. Ugyancsak elkészítette saját gyászjelentését is és az akkori erdélyi szokás szerint, hosszadalmasan leírja életét és szenvedéseit. Ezutan ő maga is betegeskedni kezdett és 1818. január 29-én halt meg Mezőcsáváson.
Költeményeit nem szánta a nyilvánosságra, ezek halála után egy füzetben összeírva [[Döbrentei Gábor| Döbrentei Gábor]] birtokába kerültek és csak később elszórtan jelentek meg.
===Kéziratban===
▲• Barátsági vetélkedés, vagy Molnár Borbárának Máté Jánosné aszszonynyal két nem hibái és érdemei felől folytatott levelezései. Kolosvár, 1804
Ezen kívül naplója is fennmaradt, erről a Reggeli Ujság (1899. 107. sz.) így ír: „Ujfalvi Krisztina naplója. A budapesti tudományegyetem könyvtára három köt. nagyérdekű és irodalomtörténeti szempontból becses naptár-naplót szerzett be. E háromkötetes napló a század elején elhalt híres magyar költőnő tulajdona volt és három eddig ismeretlen versét is tartalmazza ... E naplóban fel van jegyezve minden találkája, a hely és az idő, sőt még szerelmeseinek neve is.”
Könyvtára Szőkefalván napjainkban is megvan és 173 magyar munkából áll, mind saját aláírásával van ellátva. Ennek katalogusát (4-rét, öt oldalnyi jegyzék) szintén a költőnő írta és dédunokája, Kispál Sándor publikálta a [[Egyetemes Philologiai Közlöny|Philologiai Közlöny]] 1887. évfolyamában.
{{források}}
===Külső hivatkozások=== ▼
#[http://www.kislexikon.hu/ujfalvy_krisztina.html| ]▼
#[http://www.szekelyhon.ro/hirek/faluszerte/mezocsavason-elt-a-vilag-elso-jegyzonoje/print| ]▼
===Felhasznált irodalom===▼
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai), Bp., Hornyánszky, 1914, 632 old. ▼
▲
▲• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs), Főszerk. Péter László, Bp., Akadémiai, 1994, 2161 old.
[[Kategória:18. századi személyek]]
[[Kategória:Magyar költők]]
| |||