„Hermann Oberth” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: eu:Hermann Oberth |
Nyelvtan, helyesírás, linkek. Ballisztikai rakéta helyett ballisztikus rakéta, reflektor-teleszkóp helyett tükrös távcső (hacsak nem fényforrások megfigyelésére tervezett távcsőről van szó) |
||
1. sor:
[[Fájl:Hermann Oberth nel 1961.jpg|bélyegkép|jobbra|Hermann Oberth 1961-ben]]
'''Hermann Oberth''' ([[Nagyszeben]], [[1894]]. [[június 25.]] – [[Nürnberg]], [[1989]]. [[december 28.]]) erdélyi szász származású
==Élete és pályafutása==
Szülei Julius Oberth sebészorvos és Valerie, [[Friedrich Krasser]] lánya voltak. Két éves kora körül a család [[Segesvár]]ra költözött, itt járt az ifjú Hermann gimnáziumba. 11 éves kora körül Oberthet annyira lenyűgözte [[Jules Verne]] ''[[Utazás a Holdba (regény, 1865)|Utazás a Holdba]]'' című regénye, hogy szinte kívülről megtanulta. 14 éves diákként Verne hatására megépítette az első rakétamodelljét. Fiatalkori kísérletei során önállóan jutott el a [[Rakéta#A rakéták működése|többlépcsős rakéta]] elvéhez, de ebben az időben hiányoztak az eszközei az ötlet kidolgozásához, így csak elméletben foglalkozott vele.
[[1912]]-től Oberth orvosi tanulmányokat folytatott a [[
[[1922]]-ben a rakétatudományról szóló doktori értekezését visszautasították, mint „utópisztikust”. A 92 oldalas művet saját kiadásában jelentette meg ''Die Rakete zu den Planetenräumen'' ''(Rakéta a világűrbe)'' címmel. [[1929]]-ben ezt tovább bővítette 429 oldalnyira ''Wege zur Raumschiffahrt'' ''(Utak az űrhajózáshoz)'' címen. Oberth később úgy nyilatkozott, hogy akarattal nem választott másik doktori disszertációt: „''…magamban azt mondtam: be fogom bizonyítani, hogy doktori cím nélkül is nagyobb tudós leszek, mint néhányan közületek''”.<ref name="Stange">{{cite web | url = http://www.kiosek.com/oberth/ | title = Hermann Oberth. Father of the Space Travel | author = Christiaan Stange | language = angol | accessdate = 2009-07-12}}</ref> Oberth így kritizálta a német oktatási rendszert: „''Az oktatási rendszerünk olyan, mint egy autó, amelynek erős hátsó lámpája van, fényesen bevilágítva a múltat.''”<ref name="Stange"/> Végül is néhány év múlva ugyanazzal a dolgozattal szerzett doktori címet a
Az Űrhajózási Társaság (VfR) nevű civil egyesülés első elnökeként tevékenykedett.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-harmadik-birodalom-hagyateka István Gordon: A Harmadik Birodalom hagyatéka (Beszélő)]</ref>
Oberth művei egy egész generációt befolyásoltak, többek között [[Wernher von Braun]]t, akivel [[1929]]-től együtt dolgozott, és [[Thea von Harbou]]t, akinek az ''Asszony a Holdon'' című könyvét később [[Fritz Lang]] filmesítette meg. A filmnek Oberth volt a tudományos tanácsadója; a filmezés során egy kísérletnél elvesztette a bal szeme látását.
1929 őszén Oberth elindította az első folyékony üzemanyagú rakétáját. A kísérletben tanítványai, a berlini műszaki egyetem hallgatói segítették, köztük
[[1938]]-ban az Oberth család elhagyta Nagyszebent. Oberth maga a [[bécs]]i műszaki főiskolához került, majd a [[
[[1950]]-ben továbbment [[Olaszország]]ba, ahol az olasz hadsereg számára ugyanazt a
[[1954]]-től az [[Egyesült Államok]]ban tevékenykedett, volt tanítványa, von Braun oldalán. [[1962]]-ben vonult vissza, 68 éves korában.
|