„Valjevo” változatai közötti eltérés

{{Szerb település infobox

| címer = COA_Valjevo.gif

| zászló = Zastava_Valjeva.gif

| mottó =

| becenév =

| község =

| kerületei =

| alapítás éve =

| tengerszint feletti magasság = 185

| terület =

| szöveg pozíciója =

| weboldal = www.valjevo.org.rs

}}

==Valjevo==

 

 

A szerb történelem során a Váljevónak sokszor szerepet játszottak a mozgalmakban a nemzeti felszabadulásért, de a hadvezérek és népvezérek mellett, sok iró, művész és tudós Váljevóból származik. Ugyanakkor ez a város a legrégibb városok közé tartozik Szerbiában . A Váljevó név először egy történelmi dokumentumba található megvigyázva a Történelmi arhivúmban Dubrovnikban , az 1393-as dátumon. Attól kezdve a településnek 600 évi megállapított folyamatos létezése van. Évszázadok során a város jókat és rosszakat élt át a történelmi kifejlődésé alatt. Az utóbbi időben, a területen átmenőleg, külömböző utazók Váljevót városnak, községnek, településnek még falunak is nevezték. Persze, arról az állapotról van szó, amelyet ők láttak amikor átmentek a v váljevói völgyön, de sok esetbe szo van a terminológiáról, ami idővel változott, megjelölve egy bizonyos időszakban egy, később másik fogalmat.

 

== Földrajza ==

 

== A története ==

A petnicai barlangon talált nyomok szerint, már a kőkorszakban léteztek települések a mai Váljevó területén. 1393-ban, amikor először meg lett említve a Váljevó név, ez a település már aktív kereskedő központok voltak a középkori Szerbiában, amelyekbe Dubrovnikból jöttek a kereskedők. Váljevó és Szerbia autonóm tartomány virágzása meg lett gátolva 1459-ben, amikor a középkori szerb állam az Oszmán Birobalom uralma alá esett. A 16.század közepéig Váljevó településének nagyobb része keresztény hitű volt, mig a 16.század második felében a település tulnyomó többsége muszlimán hitű volt. Az első szerb felkelés kitörése után, Váljevó az elsőnek felszabadított városok közé tartozik. Három és fél századdal később, újra szerb államá válik a szerb autonóm tartományban, de az állandó harc a függetlenség megmaradásáért és a gyengén kifejlett kereskedelmi gyakorlat a szerb lakosság között, megakadájozta a város gyors fejlődését. A felkelés lebukása után váljevó újra török kézbe került, de gyorsan bekövetkezett a második szerb felkelés, amelyben a szerbek Váljevót visszaszerezték. Akkor a muszlimánok száma csökkent a városban. Úgy lett feljegyezve 1826-ban,hogy csak váljevóban 150keresztény és 30muszlimán ház volt. [[1855]]-ben ki lett dolgozva Váljevó modernizálásnak a terve, amelyben az utcák derékszögben metszik egymást. Fel lett építve a hosszú távú fejlődések során, és azért azok az utcák amelyek előre voltak látva, ma is léteznek, jelképezve a mai Váljevó legszűkebb városi folyóját. A 20.században a város gyorsan kezdett el fejlődni. Akkor lett Váljevó indusztriális és kulturális központ. Az első világháború során, Váljevó közelében zajlott le a kolubarai csata, de maga a város egy nagy korház volt, ahol halottak és sérültek feküdtek, de olyan betegek is, amelyek a tifusz epidémiától betegettek meg. A [[második világháború]]ban nagy rombolásokat élt át a város, de a [[20.század]] végén is, amikor a [[NATO]] bombázta Jugoszláviát.

 

[[Kategória:Szerbia települései]]