„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

a
 
== Élete, munkássága ==
ASzegény körülmények között élt, a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti Piarista Gimnáziumban]] tanult, demiközben onnanéjszakai kimaradtmunkákból tartotta fenn magát. A középiskolából – a [[Galilei Kör]]ben való részvétele miatt – kimaradt. Festészeti tanulmányokat is folytatott, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt a proletár tanműhelyben [[Uitz Béla]] növendéke volt. Zenével is foglalkozni kezdett, az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] egyik zenészéhez járt hegedűórákra – ebédhordás ellenében. 1921-től a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] tanult, előbb [[Siklós Albert]], majd [[Weiner Leó]] és [[Kodály Zoltán]] tanítványa volt. 1926-ban szerezte meg zeneszerzői diplomáját.
 
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Vörös Hadsereg]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.
 
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az ''Új Szó''nak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia igazgatója volt.
 
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt (''[[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]]''). Az 1930-as évek elejétől már kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat.
 
== Művei ==